A Cseh Testvér Evangélikus Egyház és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati elnökségei között testvéregyházi találkozóra került sor Rimaszombatban január 24-25-én. A találkozót, melynek célja a kölcsönös információ- és tapasztalatcsere volt a két egyház képviselői között, a Csillagház konferencia-központban rendezték.
A cseh meghívott vendégek között volt Daniel Ženatý, a Cseh Testvér Evangélikus Egyház zsinatának elnöke, Vladimír Zikmund, a zsinat főgondnoka, Pavel Pokorný, a zsinat elnökének első helyettese, Ondřej Titěra, a zsinat elnökének második helyettese, Eva Zadražilová, a zsinat főgondnokának második helyettese, Oliver Engelhardt, az ökumenikus és külföldi kapcsolatok vezetője, Daniela Hamrová, az ökumenikus és külföldi kapcsolatok referense.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat Fazekas László püspök, a zsinat lelkészi elnöke; Géresi Róbert és Ján Semjan püspökhelyettesek; valamint Porubán Ferenc és Július Kováč főgondnokhelyettesek; Molnár Sándor zsinati főtanácsos és Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati külügyi tanácsosa képviselték.
Palcsó Attila a Felvidék.ma-nak elmondta, nagy várakozással tekintettek az összejövetel elé, hiszen legutóbb Prágában találkoztak 2016-ban.
Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati külügyi tanácsosa (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Nagyon sok olyan dologgal szembesülünk, melyek a Cseh Testvér Evangélikus Egyházban előbbre vannak, ilyen az egyházszervezés, az állam és az egyház viszonya, a lelkészek helyzete. Mindebből sokat tanulhattunk, ugyanakkor ők is több olyan dolgot hallhattak tőlünk,
ami nálunk specifikus: a közösségi erő, mind szervezés, mind együttműködés szempontjából” – mondta.
Hozzátette, figyelemre méltó a Cseh Testvér Evangélikus Egyház szervezettsége, belső működése. „Próbálják a társadalomban a saját önálló létüket bebiztosítani, s ez, úgy érzem, Csehországban előrehaladottabb. Tudják, hogy az egyháznak a saját lábán kell állnia olyan módon, hogy a gyülekezeteknek legyen fontos az egyházuk, s ne számítsunk az állam beavatkozására, nehogy kiszolgáltatottá váljon ez a közösség. Számunkra is ez a járható út, ha berendezkedünk arra, hogy létezzünk. Meg kell teremteni a működési körülményeket” – szögezte le Palcsó Attila.
A kétnapos konferencián az egyházak képviselői beszámoltak egymásnak az aktuális kérdésekről, tájékoztatást adtak az elmúlt időszakról, ami a Reformáció 500 és a Család éve kapcsán nagyon gazdag volt. Elmondták az előrelépéseket a diakónia, a házi gondozás, s a roma misszió terén.
Daniel Ženatý, a Cseh Testvér Evangélikus Egyház zsinati elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Daniel Ženatý, a Cseh Testvér Evangélikus Egyház zsinati elnöke a cseh aktualitások kapcsán elmondta, fájó pontjuk, hogy Prágában épp most szavazta meg a parlament, miszerint a restitúció által megkapott támogatást megadóztatják, s ezzel ismét egy csapást mérnek az egyházra.
Szó esett a két egyház lelkipásztorainak a helyzetéről, a lelkészi szolgálatról, a lelkészek jogállásáról, a teológusokkal és a kezdő lelkészekkel való foglalkozásról, az ifjúsági lelkészekről, valamint jelentés hangzott el a teológiai karokról.
Az elmondottak szerint a cseh és a szlovákiai protestáns egyházakban különbözik a lelkészválasztás gyakorlata.
A Cseh Testvér Evangélikus Egyháznál öt évre választanak egy-egy gyülekezetben lelkipásztort, akit újra megválaszthatnak öt év után.
A Cseh Testvér Evangélikus Egyház képviselői (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A tanácskozás további kérdéskörét képezte a liturgia, amelyben érintették az istentiszteleti rendtartást, az énekeskönyvet és a hangszerek használatát, de téma volt az egyházi együttesek fellépése és a modern technika alkalmazása a templomokban. Csehországban már 2008-tól készítik az új énekeskönyvet.
A közösség túlélésének a 21. századi lehetőségeit is górcső alá vették, úgy mint az imádkozó, bibliaórai közösség, gyülekezeti és istentiszteleti közösség és egyéb új formák. Megfogalmazták, hogy építő erő, ha közösségi ima folyik egyénekért, betegekért, a gyülekezetért vagy akár az egyházért.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke elmondta, egy megújított liturgia majd közelebb állhat a fiatalabb generációhoz, ugyanis észre kell venni, hogy a jelenlegi liturgia számukra eléggé konzervatív és lelaposodott.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Daniel Ženatý, a Cseh Testvér Evangélikus Egyház zsinati elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Mint megtudtuk, az egyházon belül van egy liturgiai bizottság, amely az újításon dolgozik. „Egyházunk feladata, hogy az emberek lelki életét úgy irányítsuk, hogy belső lelki békével és nyugodtsággal tudják megélni a mindennapokat, s ez különösen fontos abban a korban, amikor a túlhajtottság jellemző” – mondta Fazekas László püspök, majd hozzátette, hogy
egy-egy ilyen találkozókor a problémákra is megoldást találhatnak, s kölcsönösen tanulhatnak egymástól.
Porubán Ferenc, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egyetemes főgondnok-helyettese a Felvidék.ma-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy a Cseh Testvér Evangélikus Egyházzal már többéves a kapcsolatuk, s például a Közalap működését nagy részben a cseh minta alapján dolgozták ki 2010-ben. Ennek van missziói, építkezési-operatív és személyi kerete. Utóbbihoz egyenlőre még nem nyúltak, de a személyi keretet is erősíteni kell, hogy támogatni tudják a lelkipásztori munkát.
Csehországban a kis gyülekezetek szervezése jóval előrehaladottabb, ezeknek az életben tartására tanácsokat is kaptunk, de ugyanúgy mi is saját példáinkkal segítettük őket
– mondta Porubán Ferenc.
Porubán Ferenc, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egyetemes főgondnokhelyettese (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kifejtette, hogy különbözőek a rálátásaik a dolgokra, ugyanakkor leszögezte, hogy a hagyományoknak és az újításoknak együtt kell haladniuk.
„A csehek nyitottabbak, míg mi, szlovákiaiak jobban ragaszkodunk a hagyományokhoz. Ők lazábbak, kevésbé fontos nekik a formalitás. Kapcsolataikat jobban kiépítették a nyugati egyházakkal, míg a mi kapcsolataink elsősorban a Kárpát-medencében erősebbek” – világított rá Porubán Ferenc.
Daniel Ženatý, a Cseh Testvér Evangélikus Egyház zsinati elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, büszkék arra, hogy jó kapcsolatot ápolnak a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal, s hálásak azért a segítségért, amit a reformátusoktól kaptak. Emlékeztetett, hogy a türelmi rendelet után Sárospatakról és környékéről sok lelkipásztor ment át Csehországba, főleg Morvaország területére, hogy segítsenek az ottani protestáns egyháznak az igehirdetésben.
A Cseh Testvérek Evangélikus Egyház képviselői Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A második világháború után pedig a Cseh Testvér Evangélikus Egyház segített, s a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban szolgáló lelkipásztorok jelentős hányada még Prágában tanult.
Nagyságrendjét tekintve a két egyház nagyjából egyforma. A cseh testvérek 78 ezren vannak, a szlovákiai reformátusok a legutóbbi népszámlálás szerint 98 ezren.
A Felvidékről több református él Csehországban. A református egyház igyekszik őket is összefogni, Prágában van egy missziói gyülekezet, ahol Magyarországról Éles György lelkipásztor szolgál, s a Cseh Testvér Evangélikus Egyházzal is jó a kapcsolata. Emellett van református csoport Pĺzeňben és Brünnben is.
