A kisebbségi sors napi menetelés a nehezebb úton, az asszimiláció felvállalása ugyanis mindig a könnyebb, az egyszerű választás, de pusztuláshoz vezet – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője Brüsszelben, Az intézmények szerepe az európai kisebbségek életében címmel az Európai Parlamentben szervezett konferencián kedden.
Hangsúlyozta: ha valaki olyan államba születik, amelyet a saját nemzete hozott létre és működtet, annak nem kell tudatosan megélnie az identitását, mert az állam lényegében mindent biztosít számára. Ha azonban más nemzeti többség által működtetett államban él valaki, akkor szinte naponta megválaszolandó kihívások elé kerül, amelyekre tudatos válaszokat kell adnia – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: egy nemzeti-etnikai kisebbség léte, jövője szempontjából nagyon fontos a tudati kohéziós erő, fontosak a kisebbségvédelmi törvények, amelyek garantálják a kisebbségek jogait – és nagyon fontos az intézményrendszer is, amely pilléreit képezi az identitást megőrizni akaró aktivitásoknak.
Kiemelte, a kisebbségi sors választásához és megéléséhez a kisebbségi intézmények hozzájárulása elengedhetetlen. Az oktatási és kulturális intézmények, a sajtó, a könyvkiadás, a kollégiumok, a fiatalokkal való törődés fórumai, a legszélesebb tömegek kulturális igényeit megszervező mozgalmak szerepe megkerülhetetlen – tette hozzá.
Csáky Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában minden ötödik állampolgár, a lakosság 20 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. Ennek ellenére csak nyelvhasználatról, kulturális támogatásról szóló résztörvények vannak érvényben, átfogó kisebbségi törvény nincs.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa beszédében elmondta, az őshonos nemzeti kisebbségeknek alapvető helyüknek kell lennie az unióban, ugyanis az Európai Unió egyik jelszava az „Egység a sokféleségben”. Ennek ellenére az figyelhető meg, hogy a kisebbségi kérdéskört az Európai Bizottság igyekszik kikerülni, elsősorban a gazdasági együttműködésekre koncentrál. Azok a területek – mint a kultúra, oktatás, közigazgatás -, amelyek a kisebbségi lét szempontjából alapvető fontosságúak, kizárólagos tagállami hatáskörbe tartoznak.
Mint elmondta, a kisebbségi lét szempontjából eseti segítséget, bátorítást és támogatást jelenthet az unió Erasmus programja, amely az iskolai és óvodai részvétel mellett a civil életet is támogatja, ahol szintén az anyanyelv és az identitás megőrzése lehet feladat.
Beszédében a magyar biztos kiemelte, hogy az Európai Bizottság hozzáállásában fordulópont következhet be az európai őshonos kisebbségeket illetően, ugyanis az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack polgári kezdeményezés aláírása kikényszerítheti, hogy az uniós bizottság, valamint többi európai intézmény is hangsúlyosabban foglalkozzon a témával. Jelenleg még nem ez a helyzet – tette hozzá.
(MTI)
