Nemrégiben szavazott a parlament a megosztó abortusztörvényről, amely betiltotta volna a kérelmek alapján történő terhességmegszakítást. A törvényjavaslatot Richard Vašečka (független) parlamenti képviselő terjesztette a testület elé, az indítvány a meg nem született gyermekek diszkriminációjának fokozatos megszüntetése céljából az indokolatlan törvényes terhességmegszakításokat szüntette volna meg.
A törvényjavaslat egyik társszerzője volt Patrik Daniška életvédő, akivel a Postoj.sk konzervatív portál többek közt arról beszélgetett, mit hozott volna a törvény, illetve hogyan védte volna a nőket.
Daniška szerint a jelenlegi helyzet több okból kifolyólag is lehetővé teszi a terhességmegszakítást. Az általuk javasolt módosító indítvány nem szüntet meg minden okot, mert az nem lenne járható út. Ilyen sikertelen próbálkozások a múltban már voltak. Hogy a módosító indítvány keresztülvihetőbb legyen, az abortusz törvényes maradna az anya élete és egészsége kockáztatása esetén, bűncselekményből fogant magzat esetén, illetve súlyosan sérült magzat esetében.
„Azt mondják, hogy az abortusz a nő szabad választása, ám a gyakorlat gyakran úgy fest, hogy a férfi azt mondja a nőnek, oldja meg egyedül a problémát, egyébként pakolhat és mehet”
– fogalmazott Daniška, hozzáfűzve, ezért úgy vélik, logikus lépés lenne, ha megszűnnének a kérelmek alapján történő terhességmegszakítások, és törvényesek maradnának azok a kivételek, amelyeket a nyilvánosság a leginkább jóváhagy. Ilyen modell működik Lengyelországban, és ez a szokványos a latin-amerikai országokban is.
A meg nem született gyermekek 80 százaléka megmenthető lenne
Ez persze nagy ugrás lenne, hiszen ily módon a meg nem született gyermekek 80 százalékát megmenthetnék, ami szám szerint évente mintegy 6 ezer életet jelentene.
Daniška szerint az ő javaslatuk Kotlebáétől eltérően olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az anyát is védik a ráerőszakolt abortusztól. A telefonos tanácsadást biztosító Cseh mozgalom az életért statisztikáiból például kiviláglik, hogy a hozzájuk forduló nők 10 százaléka a kényszert említi elsőként indokként. Összességében az esetek 47 százalékában volt ilyen nyomás alatt a nő. De egy szociológiai felmérés szerint például, amely az amerikai és orosz nők esetében a mesterséges terhességmegszakítás hatásait vizsgálta a poszttraumás zavaraikra, az orosz nők 37 százaléka, az amerikai nőknek pedig a 64 százaléka választotta az abortuszt nyomás hatására. Egy másik tanulmány szerint
a nők 58 százaléka azért választotta a terhességmegszakítást, hogy másoknak megfeleljen, 74 százalékuk pedig nem tartotta a döntését teljesen szabadnak. Körülbelül 28 százalékuk vallotta, hogy félelemből ment abortuszra, nehogy elveszítse a partnerét.
Daniška azért tartotta a javaslatban fokozottan hangsúlyozni a nő védelmét, mert szerinte az abortusznak két áldozata van – a gyermek és az anya, akit nemcsak az anyaságtól fosztanak meg, hanem a beavatkozásnak komoly fizikai és pszichikai következményei is lehetnek a számára. Ráadásul, ha gondot jelent számára az abortusz, de hagyja magát belekényszeríteni, a következményei lényegesen rosszabbak lehetnek.
Csökkenteni az abortuszturizmust
Az új módosító javaslat csökkentette volna a külföldiek szlovákiai abortuszának lehetőségét is.
Szlovákiába főleg Lengyelországból járnak át terhességmegszakításra, ahol szigorúbbak a törvények. 2017-ben például 1400 ilyen terhességmegszakítást tartottak számon.
Vannak klinikák, amelyek kimondottan a lengyel kliensekre szakosodnak, ami botrányos Szlovákiára nézve, véli Daniška. Az indítvány megszüntetné ezt a lehetőséget, csak kivételes életveszélyes helyzetekben engedné a külföldi nők szlovákiai abortuszát.
Daniška szerint a törvénymódosító indítvány gondolata egyébként akkor született, amikor a parlament elutasította Kotleba javaslatát, mondván, nincs gondja annak tartalmával, csak az előterjesztő személyével.
A parlamentet nem győzték meg
A parlamenti szavazás során végül nem ment keresztül a törvénymódosító indítvány: 46 képviselő szavazott mellette, 30-an ellene voltak, 40 képviselő tartózkodott és 5-en nem szavaztak, köztük Andrej Danko házelnök sem, aki a szavazógépe meghibásodására hivatkozott mondván, egyébként a javaslat mellett szavazott volna.
A Most-Híd képviselői közül is csak egyetlen képviselő szavazott a javaslat mellett, az is szlovák volt, Eduard Adamčík, ketten ellene szavaztak, a többiek pedig tartózkodtak vagy nem voltak jelen a szavazáson.
Daniška mégsem tartja teljes kudarcnak az eredményt, mint mondta, a törvényt több képviselő támogatta (ráadásul kormánypártiak is), mint eredetileg várták, ami azt jelenti, hogy olvadoznak a jéghegyek. „Köszönet annak a 46 képviselőnek, akik kiálltak a meg nem született gyermekek jogai mellett, és köszönet annak a 13 ezer embernek, akik aláírták a meg nem született gyermekek védelmének javításáért indított petíciót” – mondta az életvédő, aki szerint a parlamenti szavazás jelzésértékű volt arra nézve, hogy több kisebb változtatás, mint például a tájékozottság növelése, vagy a terhes anyukák támogatásának növelése sikeresek lehetnek még a parlament jelenlegi összetétele esetén is.
(Postoj.sk/Felvidék.ma)
