Vasárnap kultúrműsorral gazdagított tagsági alakuló ülést tartott a Csemadok Dunasápújfalui Alapszervezete. Az újjászerveződött közművelődési szervezet elnöke Neszméri Tünde, portálunk munkatársa lett. A vasárnapi esemény kapcsán kérdezte a Felvidék.ma az elnököt.
Milyen a jelenlegi helyzet Dunasápújfalun a magyarság szempontjából?
Pozsonyhoz közel a Szenci járásban sajnos nagyon korán elkezdődött az asszimiláció. A magyarság részaránya a községben a legutóbbi népszámláláskor 20,37 százalék volt. A következő, két év múlva esedékes népszámláskor valószínűleg már a 15 százalékot sem fogjuk eléri, ugyanis rengetegen költöznek ide az ország különböző pontjairól, és köztük nagyon kevés a magyar nemzetiségű. A község szinte teljesen elveszítette régi arculatát. Az 1970/71-es tanévtől nincs magyar iskola a községben. Félbe vagy Szencre hordja az a néhány szülő a gyerekét magyar iskolába, aki az anyanyelvű oktatás mellett dönt. De míg például a 80-as években még mindenki megtanult magyarul, a szlovákok is, ma már ez nem így van. Sőt, a betelepülők nagy része a magyar kommunikációt feleslegesnek tartja, hiszen szerintük ez szlovák település, amelynek nincsenek hagyományai.
Moore Dominik szavalt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Nagyanyám elbeszéléséből tudom, hogy 1960 előtt, amikor a két falut, Dunaújfalut és Sápot egyesítették, az újfalusi rész magyarság szempontjából jobban tartotta magát. Aztán elkészült az új iskola épülete, ahol kilencosztályos szlovák alapiskola nyílt és egy magyar osztály, ahol négy évfolyam tanult együtt, majd nem sokkal később az is megszűnt. Sajnos néhány évtized alatt a színtiszta magyar településből és régióból szórvánnyá váltunk, ennek ellenére hiszem, hogy szükség van a Csemadokra ezeken a vidékeken is.
Ilyen körülmények között nehéz lehet magyar szervezetet alapítani. Mi a célkitűzése az alapszervezetnek?
A Csemadok célkitűzése a magyar nyelv és kultúra megtartása, így van ez országosan, de települési szinten is. Látom a többi, hasonló helyzetben lévő településen, ahol működik Csemadok, hogy
a szövetség által jobban össze tudnak fogni a magyarok.
Dunasápújfalun csak a Magyar Közösség Pártja fogta össze a helyi magyarokat, de mivel ez egy politikai párt, sokan ódzkodtak attól, hogy belépjenek, pedig az MKP helyi szervezetével is szerveztünk magyar anyák napját, családi napot, könyvbemutatót. Abban bízom, ha több magyar rendezvényt tudunk szervezni, akkor jobban össze tudjuk fogni a magyarokat és az őslakosokat is, jobban ki tudunk majd magunkért állni.
Miért tartják fontosnak a községben a Csemadok megalapítását?
Az asszimiláció megállíthatatlan, de ha le tudjuk lassítani a folyamatot, már nyertünk. Hogy meddig lassítható le, nem tudom, azt viszont érzem, hogy valamit tennünk kell. Ezért határoztunk úgy, hogy újraalakítjuk a nagyjából egy évtizede teljesen elhalt szervezetet. Nem mellékes, hogy a magyar iskolába járó gyerekek nagyon jól szerepelnek a Csemadok által szervezett megmérettetéseken, gondolok itt például a Tompa Mihály Országos Versenyre vagy a Duna Menti Tavaszra, de a népdalversenyre is. Az egyik versenyző, Moore Dominik elő is adta a szavalóversenyre megtanult versét, amellyel a járási fordulóból továbbjutott az országos elődöntőre. Tavaly egyébként Dominik különdíjas lett a Tompa Mihály Országos Versenyen.
Milyen hagyományai vannak a Csemadoknak, a múltban miként működött?
Amikor kisgyerek voltam, a nyolcvanas években jól működött a szervezet, bálokat is szerveztek, illetve találkozókat, beszélgetéseket, kirándulásokat. Aztán a rendszerváltás után kezdett hanyatlani, a kétezres évek elején pedig már csekély aktivitást mutatott. A legutóbb egy megemlékezést tartottak Petrik József költő, a Csemadok Központi Bizottsága volt titkárának emlékére, aki Sápon született, de már annak is több mint egy évtizede.
Az alakuló ülésen fellépett a Magnólia Trió (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Pedig valamikor gazdag kulturális élet zajlott, voltak esztrádcsoportok, énekesek, mutattak be színdarabokat is, s a visszaemlékezők szerint már az ötvenes évek elején megalakult az alapszervezet.
Milyen programokat kíván szervezni az alapszervezet?
A március 3-án megtartott alakuló ülésen megválasztottuk az elnökség tagjait, az elnökön kívül Fülöp Mónika, Jankó Rozália, Németh Magda, Matus Balázs, Moore Katalin, Sticza István lettek a vezetőség tagjai. Szeretnénk az első félévben anyák napját, könyvbemutatót és a hősi halottakról egy megemlékezést szervezni. Az alakuló ülésen pedig operettdallamokat adott elő a Magnólia Trió, ezzel búcsúztunk a farsangtól.
Egy kiállítást és a gyerekeknek kézműves foglalkozásokat is szerveznénk. A tagok között van fafaragó, papírfonó is, de hímző és horgoló tagja is lett az alapszervezetnek, így egy kiállítási anyagot nem nehéz összeállítani. Az ülésen jelen volt Fekete Márta, a Csemadok Szenci Területi Választmányának titkára, aki ismertette a járási rendezvényeket, amihez szintén csatlakozni szeretnénk, így szerencsére kulturális, közösségi élményből van választék. Úgy érzem, szükség volt az alapszervezet megalakítására, és számos sikeres rendezvényt szervezünk majd.
