A pozsonyi magyar katolikus közösség március 16-án nagyböjti lelki napot tartott Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége épületében. A lelki napot Boldog Brenner János vértanú pap és Mindszenty József bíboros, hercegprímás életpályájára feltekintve és égi közbenjárását kérve szervezte meg a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora, Molnár Tamás atya.
A lelki nap keresztút imádkozásával vette kezdetét, melyben párhuzamba került Jézus keresztútja Boldog Brenner János és Mindszenty bíboros földi életének keresztútjával. Ezt követte Brenner József atya szuggesztív előadása testvére, Boldog Brenner János életéről, majd dr. Perger Gyula atya, szombathelyi egyháztörténész előadása Isten szolgája, Mindszenty József életéről. A lelki nap a ministránsok imacsokrával folytatódott, és a Mathai Szent János-plébániatemplomban (Szentháromság-templom) megtartott szentmisével ért végett.
Molnár Tamás atya bevezetőként elmondta:
A lelki nap célja az arról való elmélkedés volt, hogy milyen a mi személyes viszonyunk Jézus Krisztushoz, a mi Megváltónkhoz, valamint a két magyar keresztény vértanú életpéldájának előtérbe hozása hősies tanúságtételükről.
Brenner József atya visszatekintett a 2018. május 1-én boldoggá avatott testvére életére. A mártírhalált halt Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, háromgyermekes, mélyen vallásos család második fiúgyermekeként. Idősebb bátyja, László is a papi hivatást választotta. Brenner Jánost Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi székesegyházban. Rábakethelyen, a határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán.
Dr. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért.
Tisztelte, szerette az embereket. Mindezeket a kommunista hatalom rossz szemmel nézte, főleg azt, hogy a fiatalokkal is foglalkozott. Hittanosai, ministránsai elmondták, milyen komoly munkát végzett körükben, nemcsak hittanórát tartott számukra, hanem játszott és sportolt is velük. Ezért az állami szervek a fiatal pap életére törtek.
Az első fenyegetés az volt, hogy amikor Farkasfáról jött haza motoron, a sötét erdei úton fahasábokat dobtak a motorja elé. Otthon azt mondta: „megúsztam”. 1957. december 15-e adventi örömvasárnap volt. Brenner János atya Farkasfán 1957. december 14-én megírta a prédikációját másnapra. Éjfélkor egy 17 éves fiú zörgetett a plébánián azzal, hogy adja fel a betegek kenetét a nagybátyjának. Brenner János átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton villanylámpával elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza közelében kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János komolyan veszi a hivatását. Ezért várták a megadott címen. És ott, nyakában az Oltáriszentséggel, harminckét késszúrással megölték.
Dr. Perger Gyula atya előadás közben (Fotó: Hritz István és Pálinkás András)
A vértanúhalált halt Brenner János meggyilkolásának a helyén egy vak kedvesnővér jóvoltából 1989 után kápolnát emeltek az emlékére, majd 1995-ben indították el a boldoggá avatási perét.
A lelki nap második részében dr. Perger Gyula atyának, a Szombathelyi Egyházmegye történészének előadása hangzott el Isten szolgája, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, a XX. század egyháztörténetének egyik legkiemelkedőbb alakja életéről. Tanítása, lelkisége, példája még most is nagy tekintélynek örvend. Mint az előadásban elhangzott:
Minden társadalmi osztályt védelmezett, az iskolákban a kötelező vallásoktatást szorgalmazta. Kiállt az üldözöttek érdekében, a beneši dekrétumok idejében pedig a felvidéki magyarokért.
Védelmezte a magyar iskolákat, a magyar igehirdetést. Amikor pásztorok nélkül maradtak a hívők, leveleket írt a püspöki karnak, de választ nem kapott. Elűzték a magyar papokat, embertelenségek sorozata sújtotta az itteni magyarokat, bezárták a katolikus és a magyar iskolákat, egyesületeket szüntettek meg, családi szentélyeket dúltak fel. Ezekről az eseményekről beszámolt a követségeknek és hivataloknak, de válaszra sem méltatták.
A szentestét 1948-ban édesanyjával töltötte, december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanújával a rendőrhatóság letartóztatta. Az ÁVH hírhedt központjában, az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Az 1949. február 3. és február 8. között a Budapesti Népbíróságon lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt először kötél általi halálra ítélték, amit életfogytig tartó fegyházra módosítottak. Az utolsó szó jogán békét kért az egyházának, a magyar államnak és a lelkének.
1950-ben megengedték, hogy a börtöncellájában misézzen a rabtársaiért és az őrökért. 1956. október 30-án a szabadságharcosok kiszabadították és Budára vitték. November 3-án elmondta híres beszédét, amit még ma is sajnálatosan meghamisítva tanítanak. A rágalmazói szerint ebben visszaköveteli az egyházi vagyonokat. 1956. november 4-én hajnalban Tildy Zoltán kérésére az amerikai követség védelmébe kerül. 1956. november 6-án végrendeletet írt hazájának, népének és 7-én az édesanyjának. „A magyar a magyart részvéttel szeresse és ragaszkodjanak egymáshoz”. „Családomban mindenki maradjon hű a családjához és hazájához”. A magyar hercegprímás végül 14 éven át tartózkodott a budapesti amerikai követség rezidenciáján.
1971. szeptember 28-án az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. Erre a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás következtében nyílt lehetőség. Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. A bíboros félve attól, hogy a pápa döntése zavart és kétséget kelthet híveiben, tiltakozott. Hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. A pápa parancsának engedelmeskedett, habár nem tudott vele egyet érteni.
A lelki nap szentmisével zárult (Fotó: Hritz István és Pálinkás András)
Ezzel a modern engedelmesség példáját adta. A pápa a bíboros haláláig nem nevezett ki új esztergomi érseket. Lemondatása Kádárék követelése volt, akik ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt papokat és egyházi személyeket. Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1975. május 6-án 83 éves korában halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el. 1991. május 4-én teljesen épen maradt holtestét hazavitték magyar földbe pihenni. Újratemetésekor hamvait az esztergomi bazilikában hívek tízezrei jelenlétében, ünnepélyes szentmise és világi megemlékezések kíséretében helyezték végső nyughelyére az esztergomi érseki kriptában, a bazilika altemplomában.
Ferenc pápa 2019. február 12-én engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása hősies erényeinek elismerését. Ezentúl tehát hivatalosan is „tiszteletreméltónak” nevezhetjük őt.
Az előadások után szentmisével ért véget a lelki nap. A homíliát Brenner József atya mondta és oltártestvéreivel, dr. Perger Gyula atyával és Molnár Tamás atyával közösen celebrálták.
