A magyar költészet jeles napjához kapcsolva szervezi meg évente Garamkövesd Község Önkormányzata és a Zöldfaliget Egyesület a Gyurcsó István-emléknapot. Április második hétvégéjén került sor a megemlékezésre gazdag programmal.
A megnyitóban Elzer János, a község polgármestere köszöntötte az emlékezőket. „1994-től emlékezünk meg Gyurcsó István neves szülöttünk életművéről és munkásságáról. Példamutató számunkra az életszemlélete, mellyel megörökítette a magyar kisebbségi sors nehéz időszakait, a közösség összetartó erejét, a magyarság megmaradásának esélyeit, különleges vonzalmát a szülőfaluhoz, melyhez erős szálak kötötték” – mondta a polgármester.
A hagyományos szavalóversenyen négy kategóriában alap- és középiskolás diákok versenyeztek, akik az ország különböző részéről érkeztek. Az anyaország is képviseltette magát az esztergomi iskolákból érkezett diákokkal, és mindnyájan felvidéki magyar költők műveit közvetítették. A zsűri elnöke Hizsnyai Zoltán József Attila-díjas költő volt.
A temetőben folytatódott az emlékezés a harmincöt éve elhunyt költő sírjánál, majd megemlékeztek mindazokról, akik kezdeményezték, és az elmúlt huszonöt év alatt szervezői voltak a Gyurcsó-emléknapoknak. Az emlékezés virágai kerültek Sliva Judit polgármester, Keszegh Pál tanár úr és dr. Varga János sírjára is.
A délutáni órákban került sor a szavalóverseny kiértékelésére. Minden szereplő emléklapot, a díjazottak tárgyjutalmat kaptak. A Gyurcsó István Alapítvány ösztöndíját Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója adta át Holop Cynthiának azért az aktív tevékenységért, melyet szülőfalujában vállal. Az ösztöndíjat 25 éve minden esetben olyan középiskolásnak ítélik meg, aki magyar tannyelvű iskolában tanul és kimagaslóan sokat tesz a garamkövesdi kultúráért. A kerek évforduló alkalmából Huszár László, az alapítvány elnöke emléklapot vehetett át Elzer János polgármestertől az alapítvány létrehozásáért és annak éltetéséért. A Csemadok országos szervezete képviseletében jelen volt Balogh Gábor és Bárdos Gábor.
Gyurcsó istván mellszobrának megkoszorúzása, mellette az újonnan átadott emlékpad (Berényi Kornélia felvétele)
Gyurcsó István szobra mellé emlékpadot állítottak azon személyek monogramjával, akik az elmúlt huszonöt évben munkálkodtak a Gyurcsó István-emléknapok szervezésében. Ünnepi beszédet Szászi Zoltán író mondott ebből az alkalomból. Az emlékpad megvalósításához hozzájárult néhány díjazott, magánszemélyek és az önkormányzat.
Megkoszorúzták a költő mellszobrát és a dr. Hubík István emléktábláját. A nap programjának helyszínein közreműködtek: Pálinkás Beáta és Berényi Kornélia szőgyéni versmondók, a helyi óvodások, a garamkövesdi Fehér Akác énekkar, Bodonyi András és barátai, Sárközi Marika, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakos hallgatója, s a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola gyermekkara. A kultúrház nagytermében képzőművészeti kiállítást rendeztek Belán Szalai Klaudia alkotásaiból.
A XXV. Gyurcsó István-emléknappal gazdagodott a magyar költészet napja a Felvidéken. Garamkövesd az ország déli csücskében fekvő kis falu, szemben magaslik az esztergomi bazilika és a vár, ott fekszik, ahol a Garam belefolyik a Dunába. Garamkövesden csak Pista bácsiként emlegetik a költőt. Befejezésül álljon itt egy verstöredék Pista bácsi tollából, mely a szülőfalu iránti örök szerelemről tanúskodik: „Elmaradnak a topolyák mögöttem, / már csak a Szkalát látja szemem, / a nagy hegyet, ő még utánam integet. / Szeress és hívj vissza örök szerelemmel, én megjövök. / Hívj vissza, küszködő falum, s várj, ha belépek a kapun. / Visz a vonat, csak integess: hű leszek, te is emlegess. / Emlegessen a szél, a kő, s néha-néha majd az idő.”
