A tavaly decemberben, 70 éves korában elhunyt Grendel Lajos íróra, kritikusra, a II. világháború utáni felvidéki magyar irodalom egyik legjelesebb képviselőjére emlékezett Léva lakossága a Csemadok helyi alapszervezete és a Reviczky Társulás közös emlékestjén.
A Magyar Művészeti Akadémia három éve döntötte el, hogy dokumentumfilmet forgat Grendel Lajosról. Jeles irodalmárunk közelgő 70. születésnapja erre jó alkalmat nyújtott, s a tervek nemsokára egy monográfia létrehozásával bővültek, melynek megírását PhD. Elek Tibor magyarországi irodalomtörténész, a Gyulai Várszínház vezérigazgatója vállalta.
A Reviczky Házban megtartott emlékestet Török Alfréd, a Csemadok Lévai Alapszervezetének elnöke, és Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke nyitották meg. A közönség egyperces néma csenddel adózott hazai irodalmunk egyik legnagyobb személyiségének emléke előtt.
Ezt követően Újváry László, a Reviczky Társulás tiszteletbeli elnöke és a dokumentumfilm egyik szereplője osztotta meg emlékeit Grendel Lajosról.
Dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója szimbolikusnak és méltónak nevezte, hogy a Grendel Lajosról szóló film ősbemutatójára és az emléksorozat első állomására szülővárosában, Léván kerül sor.
Elmondta: „Grendel Lajos a mindennapokra feszített kisebbségi lét kiúttalanságát fogalmazta meg és írta újra minden regényében.Úgy írt történelmünk megaláztatásairól, hogy nem magukról az eseményekről szólt, hanem azoknak a ránk vetülő árnyékukat fogalmazta meg. E történelmi múlt és teher azonban nem nyomaszt, hanem megtanít küzdeni és fennmaradni”.
A következő hatvan percben az „Egy perccel rövidebb a nappal” című dokumentumfilmet tekintette meg a közönség. Az alkotás átfogó képet nyújt Grendel Lajos életéről és munkásságáról, a filmben külön fejezet mutatja be az író lévai kötődéseit. Újváry László 2018 őszén kalauzolta körbe a városban Grendel Lajost, így sajnálatos módon ma már tudjuk, hogy ezek a felvételek örökítik meg az író utolsó látogatását szülővárosában.
PhD. Elek Tibor, a Grendel-monográfia szerzője Grendel Lajossal való megismerkedéséről és baráti kapcsolatáról vallott beszédének első részében, kiemelve a tényt, hogy 1987-ben, friss diplomásként Grendel Lajos volt az első interjúalanya. Az író részletesen bemutatta a monográfiát, mely szavai szerint:
„nem Grendel Lajos életének, hanem műveinek monográfiája, amely által végigkövethetjük irodalmának fejlődését és megvizsgálhatjuk vissza-visszatérő motívumait”.
E visszatérő motívumok között állandó helyet kapott szülővárosa, Léva is, ám ahogyan a könyv szerzője idézte Grendel Lajost, „élményt és érzelmet Léva, tudást és értelmet Pozsony adott”, utalva ezzel a tényre, hogy írói pályafutása és élete jelentős része már nem szülővárosával, hanem a fővárossal fonódott össze. Grendel Lajos életművének összegzését végül Tőzsér Árpád szavaival zárta: „Grendel Lajos munkásságát legjobban a felfokozott etikai érzékenység kifejezéssel lehetne jellemezni”.
Az emlékest folyamán elhangzott, hogy nem az író gyászolása, sokkal inkább életművének ünneplése volt a szervezők célja.
A rendezvény zárasaként pedig a Reviczky Ház Történelmi Arcképcsarnokában a résztvevő előadók és az író felesége, Grendel Ágota által leleplezésre került Grendel Lajos gondolati emléktáblája.
Gyurgyonovics Kinga és Sándor Ágnes Grendel Lajos „Rossz idők járnak” című novelláskötetéből olvastak fel részleteket.
Wirth Jenő az est zárasaként elmondta: „Grendel Lajos kedvelte a groteszk dolgokat, és a tegnapi nap folyamán is történt egy ilyen”. A résztvevő közönség így nemzeti himnuszunk hangos eléneklésével zárta a méltóságteljes emlékestet.