Nagyrészt június első hetében zajlott le a Hangszersimogató elnevezésű, élményszerű népzenei népszerűsítő program a Felvidék nyugati részén. A Horsa István vezette foglalkozások a Cseperedő program keretében jutottak el a magyar óvodákba.
A mintegy egyórás foglalkozáson a legkisebbek megismerkedhettek a magyar népzene legjellegzetesebb hangszereivel. Mint Horsa István népzeneoktató köszöntőjében elmondta: az állatkertek állatsimogatóihoz hasonlóan itt is meg lehet simogatni és ki lehet próbálni az egyes hangszereket.
A hétállomásos körút utolsó stációja az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola óvodája volt. A közel harminc gyerkőc megismerkedett olyan ritkábban hallott hangszerekkel, mint a kecskeduda vagy a csángó ütőgardon, de felcsendült a pásztorfurulya, a hegedű és a nagybőgő is.
Horsa István röviden bemutatta az egyes hangszereket, s a magyar népdalkincstárból válogatva énekszó mellett meg is szólaltatta azokat. Ezt követően a gyermekek ki is próbálhatták az egyes hangszereket. Nem maradhatott el a közös népdaléneklés sem. Az óvodások örömmel vették kezükbe az egyes hangszereket, melyeket a szakember irányításával meg is szólaltattak.
Horsa István a komáromi Ördöngős Népzenei Tanoda alapítója. Közel egy évtizede tanít autentikus népzenét, azokkal a falusi módszerekkel dolgozik, melyek az évszázadok alatt átörökítődtek a magyar közösségekben. Mint megjegyezte, a Cseperedő program megkeresésére indult a körút az ország nyugati területén.
„A Hangszersimogatót óvodások és alsó tagozatosok részére hoztam össze. A népzenei műhelyből hozott hangszerekkel folyik az interaktív foglalkozás. Szórakoztató módon történő ismeretszerzésre törekszem”
– nyilatkozta a Felvidék.ma kérdésére Horsa István. A tapasztalatokkal kapcsolatban kifejtette: mindenütt örömmel fogadták a gyerekek, nagy élmény volt számukra a foglalkozás.
„Ez a mi zenénk, őseink zenéje, mely az ilyen foglalkozások által közelebb kerül a legfiatalabbakhoz. Ez akár a zenei képzés alapja is lehet” – hangsúlyozta.
Napjainkban a természetes és erőteljesebb mozdulatokhoz nincsenek hozzászokva a gyermekek. Az okostelefonok simogatásával ellentétben a népi hangszerek erőteljesebb mozdulatsorokat igényelnek – tette hozzá.
Hétállomásos körút
A Hangszersimogató körút május 14-én kezdődött Nagymácsédon, ezt követően Felsőszeli és Szentpéter következett. Június első hetében Nagyfödésem, Pereden és Szalkán járt a foglalkozás, és végül az Ipoly menti város zárta a sort.
„A Hangszersimogató azokban az óvodákban valósul meg, ahol a Cseperedő program keretén belül működnek Énekes óvodai foglalkozások. Ennek célja a gyerekek zenei készségének fejlesztése, zenei érdeklődésének felkeltése és nem utolsósorban a zenei ízlés formálása”
– tájékoztatta a Felvidék.ma-t Berky Angelika, a Cseperedő program felvidéki koordinátora.
Mint elmondta: az Énekes óvodai foglalkozás zenei anyagát csakúgy, mint a Ringató foglalkozásokét a magyar néphagyományból merített mondókák, népdalok, illetve dalos játékok képezik.
Ezeket a foglalkozásokat színesítik vendégszereplőkkel. Ősszel Keresztes Nagy Árpád látogatta meg az óvodákat a Krisztus Urunk és a furulya című bábjátékkal, mely szintén élő zenével, hangszerbemutatóval és tánccal zárult. Az Énekes óvodai foglalkozás tavaszi vendégszereplője volt Horsa István.
