Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Mészáros Anikó, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselőjelöltje és Magyar Anna, a Régiók Bizottságának tagja tartottak panelbeszélgetést a Martosi Szabadegyetem harmadik napján.
A beszélgetés moderátora, Pappné Farkas Klára, a HUNINEU Alapítvány igazgatóságának elnöke bevezetőjében elmondta, alapítványuk tíz éve hatékonyan működik a magyar nemzeti közösségek európai érdekképviseletéért és irodát is működtet Brüsszelben. Ez a szervezet az európai színtéren annak érdekében dolgozik, hogy a Kárpát-medencei magyar ügyek minél hangsúlyosabban jelen legyenek.
Vincze Loránt hangsúlyozta,
európai parlamenti képviselőként első útja a Felvidékre vezetett és a szolidaritásáról biztosította a felvidékieket, akik EP-képviselet nélkül maradtak.
A felvidéki magyarság témáit is felkarolják, megjelenítik – nyilatkozta a FUEN nevében is. Mint mondta, paradigmaváltás történt az Európai Unió intézményrendszerében az őshonos közösségeket illetően az elmúlt évtized munkájának köszönhetően. „Nemzetpolitikai stratégia is ez egyben, tehát Brüsszelben az európai őshonos közösségek ügyeiről, problémáiról, stratégiáiról beszélünk, s ez a gyakorlatban azt szavatolja, hogy európai keretbe építjük mindazt, amit elérni szeretnénk” – magyarázta.
Vincze Lóránt (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A Minority SafePack kezdeményezést említette példaként, melyhez az összefogásnak köszönhetően gyűlt össze az 1 millió 200 ezer aláírás, s egy európai mozgalommá nőtte így ki magát. Ennek köszönhetően meg tudja változtatni az EU elutasító, vagy épp közömbös magatartását az őshonos kisebbségekkel kapcsolatban.
Rávilágított, hogy helyi szinteken abban merül ki az energia, hogy a magyar érdekképviselet a megszerzett jogokat védi. Ehelyett azonban az építkezésben látja a kiutat, hiszen az európai színtéren folytatott munkának van eredménye. Hozzátette, az otthoni munka sem kizárható, de szintet kell lépni. Mint mondta, a következő hetek, hónapok munkája az Európai Bizottság elnökének meggyőzése lesz, akinek leadják a Minority SafePack kezdeményezésben összegyűjtött szavazatokat. Az újonnan felálló bizottságban bízva arról szólt, hogy reményei szerint be lehet vinni az őshonos közösségek problémáit. Felhívta a figyelmet a nemrégiben életre hívott Minority Monitor honlapra, melyre a kisebbségi jogsértéseket érintő konkrét ügyeket várnak.
Mészáros Anikó (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Vincze Loránt arról is beszélt, hogy a petíciós bizottság helyettes koordinátoraként folytatni szeretné Csáky Pál megkezdett munkáját, ahol betekintése lesz az állampolgári bejelentésekbe. A beszélgetés második megszólalója, Mészáros Anikó Csáky Pál (Csáky külföldi programja miatt nem tudott jelen lenni) munkatársaként arról szólt, hogy
a magyar közösségek európai érdekérvényesítéséért folytatott közös munka megkerülhetetlen és ennek az összmagyar munkának folytatódnia kell.
Kiemelte a petíciók fontosságát is, melyek lehetőségével minden európai uniós állampolgár élhet. Mint mondta, a petíció közvetlen kapcsolat a polgár és az Európai Parlament között. Megemlítette a kétnyelvű táblák ügyét is, melyre kimondatlanul, de befolyással bírt a témában benyújtott petíció, s konkrétan a szlovák diplomáciára is hatással volt. Örömmel nyugtázta, hogy Vincze Loránt, valamint a Fidesz delegációja folytatja Csáky Pál megkezdett munkáját. Hangsúlyozta, a petíciók és a polgári kezdeményezések a közvetlen demokrácia hatékony eszközei lehetnek.
A hallgatóság (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Magyar Anna a Régiók Bizottsága tagjaként arról beszélt, hogy a közösség érdekében végzett tevékenységük bár kevesebb nyilvánosságot kap, mégis megkerülhetetlen, mindennapjainkat érintő. Elmondta,
feladatuk nem kevesebb, mint a kisebbségi kérdés kezelése és a jogok védelme, illetve biztosítása a mindennapokban.
Ezt három lépésben határozta meg: elsőként otthon, a helyi közösségekben kell megtalálni az érdekérvényesítés lehetőségeit, majd a többségi nemzettel együttműködve, a harmadik lépés pedig a nemzetközi közvélemény értesítése.
A beszélgetés zárásaként Vincze Lóránt elmondta, a polgári kezdeményezések idejét éljük. „ A polgárok egyre hangosabbak Európában, a kisebbségekben is a polgári támogatást építjük” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt harminc évben sem civilek, sem jogvédők nem értek el olyan eredményeket, mint a polgárok. „Ez most szerencsés pillanat” – zárta gondolatait.
