Buda eliberata – Buda 1686. szeptember 2-i töröktől való visszavívása évfordulójának hetében, mintegy kiemelve a történelmi dátum jelentőségét, tartják a Budavári Könyvünnepet. Idén 17. alkalommal kerül sor az eseményre, amelyet annak idején Bakó Annamária, a Litea könyvszalon vezetője kezdeményezett és dr. Nagy Gábor Tamás polgármester örömmel állt az ügy mellé.
Hagyományosan a kisebb kiadók, köztük határon túliak mutatják be legújabb kiadványaikat és hozzák el – ha még van belőlük példány – korábbi értékeiket.
Hagyomány a díszvendég meghívása is. Ezúttal Kassa városára esett a választás, és jeles fiára, a 30 éve elhunyt Márai Sándorra.
El kell mondanom, hogy a napokban valaki egy közösségi oldalon a világ tudtára adta, hogy ő ilyen „politikai alapokon álló könyvfesztiválra” nem megy el. Nem tudtam megállni, hogy ne kérdezzem meg az ismeretlen hölgytől, hogy Márai Sándort vagy Kassa városát tekinti-e politikai alapnak? A válasz elmaradt. Így hát az alábbi tudósításról a Kedves Olvasó döntse el, hogy politikai vagy kulturális eseményről szól.
A Szentháromság tér már a hivatalos megnyitó előtt benépesült: nemcsak a két oldalt sorakozó könyvsátraknál, de megteltek a nagyszínpad előtt az ülőhelyek, és még az állók is, olyan hangulatot teremtett a Bartók Táncegyüttes Felvidéki táncok című összeállításával. A fényképező, videózó, tapsoló sokaságban bőven voltak külföldi turisták, ők aztán szétszéledtek a Halászbástya és más látnivalók felé, amikor a műsor prózává váltott.
Nagy Gábor Tamás polgármester köszöntötte a vendégeket, kiemelten Lucia Gurbálová-t, Kassa polgármester-helyettesét és a nézők között ülő Bakó Annamáriát, Buda díszpolgár könyvesét. Beszédében idézett Márai Ujjgyakorlat című verséből és a Füveskönyvből, majd a könyvek „gazdasági hasznáról” szólva Kosztolányi gondolatát:
„A könyv szellemi manna, amelyből mindenki jól lakik.”
Környezetbarát kikapcsolódásnak nevezte az olvasást, mert bár a könyv papírból készül, nem egyszer használatos: életre szóló társa az embernek.
Ugyancsak köszöntőt mondott és köszönetet a meghívásért Kassa polgármester-helyettese, Lucia Gurbálová. Kiemelte, hogy a kassaiak büszkék arra, hogy városuk fia a világhírűvé lett Márai Sándor, akiről iskola van elnevezve, szobra áll egy központi helyen, és akiről idén központi megemlékezést tartottak, mint a 20. század kiemelkedő művészéről.
Az írótársadalom nevében a könyvünnepet Ugron Zsolna nyitotta meg, aki Márait idézte az ünnep értékéről, és hozzátette, hogy minden jó könyvvel találkozás: ünnep. Emlékeztetett arra, hogy
Mátyás király fényes palotájából és kincseiből a legsérülékenyebbekből, a könyvekből maradt fenn a legtöbb, s ezek a Corvinák a humanizmus diadalát hirdetik – túlmutatva önmagukon.
Ugron Zsolna egyúttal a színpadon kapta meg a Budavárért Emlékérmet Nagy Gábor Tamástól, ugyanis az évfordulós ünnepségen, szeptember 2-án az írónő nem tudott jelen lenni. Ott Baranyai László zongoraművész és Hermann Róbert történész vehette át a kitüntetést, amelyet Kisfaludy Károly szállóigévé vált sora díszít: „Él magyar, áll Buda még!”
A 19. századi költő jövőnek szóló biztatását voltaképpen az egész Budavári Könyvünnep sugározza, amelyen 28 kiadó mutatkozik be. Már első délután megkezdődtek a dedikálások a sátrak elé helyezett kis asztaloknál, közben a nagyszínpadon félóránként váltották egymást az előadók.
A megnyitót követő első műsort kassai művészek adták: Kováts Marcell régizenét és népzenét játszott tárogatón, dudán és tekerőlanton Balog Erzsébet közreműködésével, aki dobon és ütőhangszereken kísérte.
A kassai zeneművész nemcsak hangszereinek mestere, de műveltsége átadásának is.
Egy-egy hangszer és műfaj váltásakor néhány mondatban szólt az elhangzó műről, stílusról, vagy éppen a tájról, ahonnan a zene származik, akár régi német kódexben talált zenét szólaltatott meg, akár zoboraljit. Műsora záró részében a legmagyarabb hangszert, a tárogatót vette elő, Rákócziról beszélt, Borsiról és Kassáról, s a kuruckort idéző összeállítást záró Krasznahorka büszke vára fájdalmas hangjai még sokáig elkísértek a könyvsátrak között.
Természetesen a Bemutatkozik Kassa címmel hirdetett és a Márai Sándort idéző események mellett igen változatos az irodalmi és a zenei program. Többek között az idén elhunyt Tandori Dezsőről is előadás és kiállítás emlékezik meg, számos könyvbemutatóra, beszélgetésre kerül sor mind a nagyszínpadon, mind a Bölcs Vár helyiségeiben. Délelőttönként pedig a gyermekeket szólítják meg játékkal, zenével, bábszínházzal, művészeti foglalkozásokkal.
Az első nap a Hot Jazz Band koncertjével végződött a Szentháromság-téren, míg a Budavári Városházán kiállítás nyílt a Prágai vár elmúlt száz évéről. (Erről külön cikkben számolunk be.)
