A belügyi tárca nem tervezi a közlekedési törvény módosítását, s nem lép fel keményebben a gyorshajtókkal szemben, akik rendszeresen túllépik a megengedett sebességet. A közútjainkon száguldozóknál nagyobb problémának tartják a gépjárművezetés közbeni telefonálást, vagy sms-ezést, valamint a tapasztalatlan, kezdő gépjárművezetőket.
Azok a gépjárművezetők viszont, akik rendszeresen veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát azáltal, hogy rendre túllépik a megengedett sebességet és nincsenek tekintettel másokra, továbbra is vígan száguldozhatnak. A belügyminisztérium ugyanis nem tervez semmilyen változtatást, illetve szigorítást ebben a tekintetben.
A luxusautók és a száguldás szerelmesei viszont könnyedén megengedhetik maguknak, hogy kifizessék a büntetést (holott nem kis összegről van szó, hiszen a megengedett sebesség túllépéséért kiszabható maximális helyszíni bírság 800 euró), s így nem kell aggódniuk amiatt, hogy esetleg elveszítik a gépjárművezetői jogosítványukat.
Ékes példa erre az a BMW-n közlekedő 38 éves férfi, akinek a rovásán eddig 56 közlekedési kihágás van. A legutóbb lakott területen 177 kilométer óránkénti sebességgel száguldozott, ami 87 km/órás sebességtúllépést jelent. Idén év elejétől öt alkalommal kötelezték a megengedett sebesség túllépéséért helyszíni bírság megfizetésére. Miután kifizette a büntetést, zavartalanul folytathatta az útját. A belügyi tárca szerint ugyanis az ilyen száguldozó fantomoknál sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vezetés közben telefonáló vagy sms-ező, illetve az újdonsült, kellő tapasztalattal nem rendelkező gépjárművezetők, a statisztikai adatok szerint őket büntetik a leggyakrabban.
Ennek ellenére a vezetés közbeni mobiltelefon-használat egyre gyakoribb, az utóbbi öt évben az ilyen kihágások száma csaknem megháromszorozódott, ezért a belügy ebben az esetben a szigorítás mellett döntött. A vezetés közbeni telefonhasználatért a gépjárművezető helyszíni bírságfizetés esetén 100 euróig, közigazgatási eljárás keretén belül pedig 200 euróig terjedő bírság megfizetésére kötelezhető. Egyedüli mentséget ez alól a hands free kihangosító használata jelent.
A tárca adatai szerint majd minden ötödik halálos kimenetelű közlekedési balesetet olyan gépjárművezető okozott, aki két évnél kevesebb gépjárművezetői gyakorlattal rendelkezett. Ezért fokozott figyelmet fordítanak a kezdő, a jogosítványukat nemrégiben megszerzett járművezetőkre.
A jogosítvánnyal rendelkezők 8 százaléka 17 és 24 év közötti fiatal, akik az utóbbi öt évben a halálos kimenetelű közlekedési balesetek 19 százalékát okozták. Ugyanezen időszak alatt évente az összes baleset 21 százalékát idézték elő ittas vezetők.
Az összes jogosítvánnyal rendelkező személy 5 százaléka rendelkezik két évnél kevesebb gyakorlattal, s ők okozták a balesetek 17 százalékát, illetve a halálos kimenetelű balesetek 19 százalékát. A balesetek 19 százaléka pedig ittas gépjárművezetők számlájára írható.
Ennek megelőzése céljából a belügyminisztérium próbaidőt vezet be a kezdő gépjárművezetők számára. A javasolt intézkedések a gépjárművezetők meghatározott csoportjára vonatkoznak, akik a legnegatívabban befolyásolják a közlekedés biztonságát. Az intézkedések része az autóiskolákban bevezetésre kerülő utóképzés, közlekedéspszichológiai rehabilitációs program és a közlekedési szabályokból a rendőrségen teendő vizsga.
Mindez érinti majd mindazokat a B típusú gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkezőket, akik két éven belül két alkalommal súlyosan megszegik a közúti közlekedés szabályait, vagy túllépik a megengedett maximális sebességet.
Ezzel azt kívánják elérni, hogy megváltozzon a vezetők hozzáállása és viselkedése az utakon és sikerüljön kiszűrni a közúti közlekedés többi résztvevőjét veszélyeztetőket.
A képzés három csoportos foglalkozásból tevődik össze, melyek mindegyike három, egyenként 50 perces tanórából áll.
Az intézkedés komoly hiányossága viszont, hogy nem vonatkozik a két évnél hosszabb ideje jogosítvánnyal rendelkezőkre, akik közlekedési kihágások sorozatát követték már el. A notórius száguldozók tehát továbbra is kifizetik a helyszíni bírságot és hajtanak tovább, a lényeg, hogy az államkasszát gazdagítsák.
Ennek pedig az a negatív üzenete a társadalom felé, hogy akinek van elég pénze a bírságokra (s miért ne lenne, ha nagy sebességű luxusautóra van) annak nem kell betartania a sebességkorlátozást, s nem vonható be a jogosítványa, holott teljesen egyértelmű, hogy a fent említett száguldozóhoz hasonló gépjárművezető számára a bírság egyáltalán nem elrettentő, továbbra is veszélyeztetni fogja mások életét és csak idő kérdése, hogy mikor okoz akár halálos kimenetelű balesetet.
Úgy tűnik azonban, hogy ebben az esetben az államkassza megtöltése fontosabb közútjaink biztonságos voltánál és az esetleges áldozatok életénél. Ráadásul a sebesség túllépése már nem minősül súlyos közlekedési kihágásnak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a piroson áthajtani sokkal nagyobb vétségnek számít, mint lakott területen akár 100 km/órával túllépni a megengedett sebességet…
