Magyarország és Szlovénia sorsközösségben van, mindkét ország pontosan tudja ugyanis, mi az, hogy migráció és ellenőrizetlen határátlépés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, miután tárgyalt Marjan Sarec szlovén kormányfővel.
Orbán Viktor a kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta: „Tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg és akarnak belépni az országaink területére engedéllyel nem rendelkezők, tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni, és tudjuk milyen az, amikor konfliktusba kerül egymással a jogszabály, a nemzeti érdek és a dolgok helyes kezelésének emberségessége”.
Jelezte ugyanakkor, Magyarország és Szlovénia közösen fog szállítani Afrikába gyógyászati segédeszközöket „annak a logikának a mentén, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni”.
A kormányfő kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Magyarország nagy szimpátiával és együttérzéssel figyeli a szlovén határvédelmi erőfeszítéseket.
Elmondta, jelenleg 96 ezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, akik változó ütemben mozognak Nyugat-Európa felé, azt azonban nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek majd.
Magyarországnak ugyanakkor van egy „hátországa” a visegrádi négyekkel, és e megállapodás értelmében,
ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra – közölte Orbán.
„Szlovéniával is készen állunk a lehető legkonkrétabb és legmélyebb együttműködésre, ha az Szlovénia érdekét szolgálja” – mondta.
Európai ügyekre kitérve a miniszterelnök kijelentette: ha már az Európai Unió Észak-Macedónia és Albánia esetében elhibázta a csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében a döntést, akkor legalább gyorsítsa fel a tárgyalásokat Szerbiával, hogy az EU-s perspektíva nyitva maradjon a Balkánnak.
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy néhány uniós tagállam az EU egész bővítési folyamatának újragondolását szorgalmazza.
A magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatokról szólva Orbán Viktor méltatta a szlovén gazdaság versenyképességét, úgy fogalmazott, „van tőlük mit ellesnünk, tanulnunk”.
Megjegyezte, hogy noha a magyar-szlovén gazdasági együttműködés minden évben javul, az üteme lassabb, mint ahogyan Magyarország más szomszédjaival növekszik a gazdasági kooperáció.
Közölte továbbá: az Eximbankkal megnyitottak egy 165 millió eurós hitelkeretet a szlovén-magyar gazdasági együttműködés támogatására, Magyarország pedig díszvendég lesz a legnagyobb szlovén gazdasági vásáron 2020-ban.
Arról is tájékoztatott, hogy a kormány a napokban 900 millió forintot utalt a Rábavidéknek – ahol a legnagyobb számban élnek a magyarországi szlovénok -, az ottani gazdaságfejlesztési programra. Emellett pedig eddig kétmilliárd forintot költöttek a Szlovéniában lévő Muravidék gazdaságfejlesztési programjára.
Ezzel kapcsolatban javasolta szlovén kollégájának egy határokon átnyúló regionális fejlesztési alap felállítását.
A kormányfő hangsúlyozta, a kormány 2010 óta 4,5-szeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását. Hozzátette, december közepén befejezik az M70-es autópálya építését a szlovén-magyar határig, és megkezdték a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva vasútvonal magyarokra eső tervezését is.
Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre Orbán Viktor kifejtette: Magyarország minden szomszédjának támogatja integrációs törekvéseit, de a hosszú magyar-horvát határszakasz esetében „speciális érdekeink vannak”. Budapest ezzel kapcsolatban olyan szerződéses garanciákat szeretne kapni, amelyek lehetővé teszik, hogy
ha Horvátország felől nagy számban érkeznek migránsok Magyarországra, akkor ott a határvédelmet ne csak igazgatási szempontból, hanem fizikailag is vissza lehessen állítani – ismertette.
Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak, mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára.
„Az egyik ami volt, az az, hogy a horvátokkal egy közös államban éltünk, és a kijáratunk Rijeka – egykor Fiumének nevezett – városán keresztül volt”.
A másik megoldás – folytatta – a szlovéniai Koper, és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni. Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni – fűzte hozzá.
A harmadik megoldás – mondja a magyar történelem -, hogy „menjetek Triesztbe (…), és ezt tettük, vettünk egy darab kikötőt Triesztben” – fogalmazott.
Egy másik szlovén újságírói kérdésre kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.
