A szlovákiai magyar oktatási intézmények helyzetével, valamint a kistérség specifikus iskolaügyi körülményeinek elemzésével foglalkozott az az oktatásügyi fórum, melynek az ipolysági városháza adott otthont. A november 12-ei szakmai találkozón az iskolahálózat optimalizálására keresték a lehetőségeket az Ipoly menti települések iskoláinak vezetőivel, pedagógusokkal és polgármesterekkel valamint önkormányzati képviselőkkel.
Mint Révész Angelika, az Ipolysági Városi Hivatal Közös Tanügyi Hivatalának osztályvezetője köszöntőjében megjegyezte: ez a régió, az itteni közösség számos gonddal küzd az oktatásügy területén. Az iskolahálózat optimalizációjával kapcsolatban kifejtette: „szükséges az együttgondolkozás, legyen bátorságunk megtenni az első lépéseket annak érdekében, hogy a régiónkban megmaradjon a magyar nyelvű oktatás, s megmaradjanak a jó minőségű iskoláink.”
Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke, a középiskolák fenntartójaként is szólt a fórum résztvevőihez. Mint elmondta: sajnos fokozatosan csökken a középiskolákba íratott diákok létszáma, ugyanakkor a térség lakosságának száma is csökken. Ehhez hozzájárul az is, hogy a rendszerváltást követően a gazdaság fokozatosan lelassult a megye déli térségében. Ennek következtében a fiatalok elvándorolnak, így egyre kevesebb a gyermek az iskoláinkban is – vázolta fel a megyei alelnök.
„Nélkülözhetetlen a gazdasági megerősödés a magyar iskolák meglétéhez”
– summázta gondolatait Csenger Tibor.
A kedd délelőtt folyamán Fodor Attila, a Comenius Intézet igazgatója és Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora tartott előadást a témában.
Nagyon mély és égető problémával állunk szemben – kezdte az előadását Fodor Attila. Az iskolahálózat problémája összefügg az oktatási rendszer problémáival. Mint kifejtette, az elmúlt bő két évtizedben is számos reformot szerettek volna végrehajtani az iskolarendszerben, ezek nagy része elmaradt, illetve elsiklott a megvalósulása.
Röviden áttekintette az elmúlt tizenöt év létszámváltozásait. Ebből kitűnik, hogy amíg 2002-ben mintegy 65 ezer felvidéki magyar tanuló járt iskolába, addig 2018-ban a számuk 49 ezerre csökkent. A létszám csökkenése mellett az iskolák száma is változott, a diákhiány miatt éves szinten szűnnek meg tanintézményeink.
Mint elhangzott, a meglévő oktatási intézményeink kétharmadába kevesebb mint száz tanuló jár, ezek már kis létszámú iskolának számítanak. A normatív támogatásnak köszönhetően a 250 fő körüli az ideális létszám a fenntarthatóság szempontjából.
Így elmondható, hogy gazdaságilag ráfizetéses a kisiskolák fenntartása. Némileg ezen próbálna segíteni az iskolahálózat optimalizálása.
Albert Sándor az optimalizálással kapcsolatban kiemelte: nem iskolabezárásokról van szó, hanem az iskolahálózat változtatásáról annak érdekében, hogy mindenki számára elérhető és fenntartható, minőségi oktatást biztosító intézmények működjenek.
Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az optimalizálás térségi specifikus. Felvidék-szerte az egyes térségek eltérő problémákkal küzdenek, s ezekre csupán ott helyben tudnak megoldást találni a helyi szakemberek.
„A hálózat átalakításának célja eredményes és jobb iskolák kiépítése”
– szögezte le a professzor úr.
A csökkenő diáklétszám mellett sok iskolánk, iskolaépületünk van. Az iskolai hálózat átalakításának stratégiai céljai közé sorolta az óvodai hálózat bővítését, az alsó tagozatos iskolák megtartását s esetleges összevonását az óvodákkal, valamint a teljes szervezettségű kistérségi iskolák létrehozását valamint a középiskolák összevonását.
Helyi problémák és javaslatok
A fórumon javarészt a Lévai és a Nagykürtösi járás tanintézményeinek (óvoda, alapiskola, középiskola) képviselői vettek részt.
A szakmai találkozón részt vevő Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke, a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatója felszólalásában kifejtette: a kisebbségi létben lévő iskolák megtartása nemzetstratégiai ügy, politikai háttér támogatása szükséges.
„Az oktatásunk jövőjét csak akkor tudjuk megoldani, ha a szakma és a politikum, az érdekvédelmi politika nagyon szorosan összefog”
– jelezte a szakpolitikus.
A fórum további részében a jelenlévő települések és oktatási intézmények képviselői osztották meg gondolataikat. Felszólalt többek között Antal-Nyustin Ágnes, Ipolyvisk polgármestere. Mint a fórum hallgatósága megtudta: a községben működő alsó tagozatos iskola stratégiaváltásra készül. A vezetőváltást követően az új igazgatóval való hathatós együttműködés eredményeként a szakosításban látják a megmaradás zálogát. Jelenleg mintegy tizenöt tanuló látogatja az iskolát. Ezt a számot szeretnék növelni a stratégiaváltással.
Több felszólaló számolt be a roma származású tanulók helyzetéről, az integrálási gondjaikról. Ozsvald Arnold, Ipolyszakállos polgármestere számolt be a helyi megoldási lehetőségekről, valamint a felmerülő problémáikról.
Az óvodák létszámával kapcsolatban
az Ipoly menti térségben is megfigyelhető a Kárpát-medencei Óvodai Fejlesztési Program pozitív hatása.
Fodor Attila és Albert Sándor idén tavasz óta járják a felvidéki kistérségeket, ahol ismertetik az iskolai hálózat opotimalizációjának lehetőségeit, valamint gyűjtik a regionális specifikus problémákat illetve megoldási javaslatokat.
A szakmai találkozó szervezője Ipolyság városa, az Iskolaügyi, ifjúság és sport szakosztálya – Közös Tanügyi Hivatal, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Lévai és Nagykürtösi Területi Választmánya volt.