A szlovákiai romák indokolatlan előnyöket élveznek és visszaélnek a szociális rendszerrel, vélte a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalmi Kommunikációs Kutatóintézete által az európai PolRom projekt keretén belül megvalósított közvélemény-kutatás során megkérdezettek 80 százaléka.
A felmérés fő célja a romákhoz való viszonyulás kutatása volt, melyből kitűnt, hogy a megkérdezettek 60 százaléka azonosul a romákkal kapcsolatos nyíltan negatív általánosításokkal, 51 százalékuk szerint pedig veszélyeztetik a nemzeti identitást, tájékoztatta a SITA hírügynökséget a Szlovák Tudományos Akadémia szóvivője, Monika Hucáková.
Az online felmérést tavaly júniusban végezte a 2muse ügynökség a szlovákiai népesség reprezentatív mintavétele alapján, összesen 1 033 tizennyolc évesnél idősebb megkérdezett bevonásával.
Azt is felmérték, milyen mértékben tartják elfogadhatónak a politikai megközelítés három alaptípusát, azaz a politikusok romákkal kapcsolatos hozzáállását,
nevezetesen az ellenséges hozzáállást, mely hangsúlyozza a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat, például, hogy lusták vagy lopnak; a paternalista hozzáállást, mely azt hangoztatja, hogy támogatnunk kell a romákat, mert a többség segítségére szorulnak, s egyedül nem boldogulnak; valamint a szövetséges politikai hozzáállást, miszerint a nem roma lakosságnak aktívan fel kell lépnie a romákkal együtt a diszkrimináció ellen.
„A válaszadók az ellenséges politikai hozzáállást találták a leginkább elfogadhatónak, ezt 45,2 százalékuk választotta. Lényegesen kevésbé elfogadhatónak tartották a paternalista és a szövetséges álláspontot. Az elutasító, ellenséges politikai hozzáállással többnyire azok a válaszadók azonosultak, akik egyúttal úgy vélekedtek, hogy a szlovákiai romák meg nem érdemelt előnyöket élveznek és azonosultak a nyíltan negatív sémákkal” – ismertette Hucáková.
A válaszadókat arról is kérdezték, hajlandóak lennének-e csatlakozni a romákat támogató, illetve a romaellenes politikai mozgalmakhoz, melyeket kollektív akcióként határoztak meg.
A túlnyomó többség nem kapcsolódna be semmilyen kollektív akcióba, függetlenül attól, hogy az a romák ellen, vagy a romák mellett szólna. A kollektív akciók valamelyikébe mindössze a megkérdezettek kevesebb mint ötöde kapcsolódna be.
„Minél többen lettek volna hajlandók bekapcsolódni a romák melletti akciókba, annál kevesebben azonosultak a meg nem érdemelt előnyökkel és a nyíltan negatív hozzáállásokkal. Ellenkezőleg, minél nagyobb volt a hajlandóság a romaellenes akciókba való bekapcsolódásra, annál nagyobb mértékben azonosultak a negatív sémákkal” – tűnik ki a felmérésből.
A megkérdezettek 62 százaléka vélekedett úgy, hogy a romákhoz is tisztességesen kell viszonyulni. Kevesebb mint ötödük lenne hajlandó saját vagy közpénzt áldozni a szlovákiai romák helyzetének javítására.
