Dominik Hutko a Pravda számára interjút készített Iveta Radičová korábbi kormányfővel arról, miként ítéli meg a jelenlegi szlovákiai politikai helyzetet, és hogy szerinte miért győzte le a választások során a Smert az OľaNO. A volt kormányfő kifejtette véleményét, hogy Szlovákiában sajnos még gyerekcipőben jár a demokrácia, s a politikusokból hiányzik a felelősségtudat.
Emlékeztetett rá, hogy a Smer először 2014-ben vesztett választást, amikor az akkori kormányfő, Robert Fico a köztársaságielnök-választás második fordulójában Andrej Kiska ellen indult. Ugyancsak vesztettek 2017-ben a megyei választások alkalmával. 2019-ben az EP-választásokat a PS/Spolu koalíció nyerte meg, majd ezt követően a köztársaságielnök-választást is, ahol a Smer jelöltje, Maroš Šefčovič alulmaradt Zuzana Čaputovával szemben.
Mint mondta, már előre látható volt, hogy elérkezett a változások ideje. Arra a kérdésre, hogy hol hibázta el a Smer, először pozitívumként említette a gazdaság és a foglalkoztatás terén elért eredményeket, ám szerinte a jó gazdasági eredményeket az átlagemberek nem érezték. Nem sikerült közelítenünk az uniós átlaghoz az életminőség terén, s mindehhez társulnak a 2012 óta mélyülő regionális különbségek, nem szólva arról, hogy azok közé az országok közé tartozunk, ahol a legnagyobb a korrupció.
Ebben a tekintetben nem a törvényi szabályozással van baj, hanem annak érvényesítésével. Minderről szomorú képet fest a Threema-kommunikáció, mely a szervezett bűnözés és az ügyészség, a rendőrség és a bíróságok összefonódásáról tanúskodik. Hogyan hihetnénk ezután a törvény előtti egyenlőségben, tette fel a kérdést, nem is szólva arról, hogy csak egy hálózatot derítettek fel, szerinte sokkal több van, régiós szinten is, az emberek pedig látják, tapasztalják ezt.
Hiányzik az emberi méltóság tiszteletben tartása, a törvény előtti egyenlőség elve nem érvényesül a gyakorlatban, a szabadság nem nyilvánul meg a lehetőségek azonosságában és a szolidaritás is kiveszett a társadalomból, vélekedett.
Ezért akartak az emberek változást, még a Smer választási jelszavában is a felelősségteljes változás szerepelt. A választók 25 százaléka viszont az OĽaNO, a Nova, a Kresťanská únia, s a Zmena zdola kínálta változásra szavazott. Ez négy szubjektum, tehát az OĽaNO jogi szempontból nem létezik. Ráadásul nem egy szokásos politikai párt tagsági bázissal, hanem attól függő független személyiségek, hogy felkerülnek-e a jelöltlistára, állapította meg.
Arra a kérdésre, vajon szerinte a feszültséggel teli időket nyugodtabb időszak váltja-e fel, azt válaszolta, ez több tényezőtől függ. A Democratic index szerint nem tartozunk a fejlett és teljes értékű demokráciák közé. A demokrácia nemcsak a szabad választásokat és azok eredményének tiszteletben tartását jelenti, hangsúlyozta, hanem például a politikai kultúrát, a politikai felelősségvállalást is.
Mint mondta, ahogy létezik polgári és büntetőjogi felelősség, úgy szakmai, tehát politikai felelősségnek is lennie kell, s egy igazi demokráciában ennek működnie kell. A megalapozott gyanú felmerülésének elegendő oknak kell kellene lennie a pozícióból való távozásra, mi pedig ettől még messze vagyunk. További követelmény a polgárok részvétele a döntésekben, s ebben rejlik az ország következő hiányossága.
A választások már 1993-tól „a győztes mindent visz” jegyében zajlottak, s tekintet nélkül a társadalom egészére, csak a hatalom megtartásáról szóltak. Győztesek és legyőzöttek helyett győztesek és ellenségek vannak, s az utóbbiak teljesen kiszorultak a politikai életből, aminek a következménye a megosztott és gyűlölettel mételyezett társadalom. Amint a legyőzötteket ellenségnek tekintik, megkezdődik a verbális lövészárok-háború, mely a közösségi oldalakon végtelenül agresszív, vulgáris formában zajlik.
Egy ilyen megosztott társadalomban nehezen várható el a kedélyek gyors lecsillapodása. Egyesek az eltérő véleményük miatt még azt is megkapták, hogy csomagoljanak és hagyják el az országot, mivel bírálták a kormányt, káros elemeknek, államelleneseknek és hazaárulóknak minősítették őket.
Itt évtizedeken át nem kormányoztak, hanem uralkodtak és a hatalom megtartása érdekében bűnbakokat kerestek, legyenek azok magyarok, romák, homoszexuálisok, értelmiségiek, valakit mindig találtak. Mint mondta, hogy ez megváltozik-e, az attól függ, hogy mivel jelenleg az emberek egyharmadának van képviselete a kormányban, a többieknek nincs, vajon őket kiszorítják-e a közéletből, s ellenségnek minősítik-e őket, vagy úgy fognak viselkedni velük, mint olyan embertársaikkal, akik más nézeteket és értékrendet vallanak.
Kifejtette, sajnálja, hogy a magyarságnak, a PS/Spolu liberális, vagy a KDH keresztény híveinek nem lesz parlamenti képviseletük, de szerinte ilyenkor mutatkozik meg a politikai kultúra, s nagyon fontos, hogyan viszonyul majd hozzájuk a hatalom.
Nem a „mi embereink“ kormányának kell lennie, hanem az ország minden polgára kormányának. Arra a felvetésre, hogy vajon így lesz-e, azt válaszolta, nem tudni, meddig jár még a szlovákiai demokrácia gyerekcipőben. Ahhoz, hogy felnőjünk végre, jó vezetőkre lenne szükség.
Hutko felvetette, hogy bár az OĽaNO népszerűsége néhány hónap alatt 5-ről 25 százalékra nőtt, s megszerezte a Smer és Kotlebáék szavazóinak egy részét is, nem kell-e attól tartani, hogy ha népszerűségük csökkenni kezd, Matovičnak váratlan ötletei támadnak, például nem hirdet-e népszavazást az unióból való kilépésről?
Radičová szerint természetes, hogy a kormányzás alatt csökken a támogatottság, hiszen a dolgok nem mindig alakulnak a tervek és a választók elvárásai szerint. Viszont Matovičék sem most kerültek a politikába, bizonyára számolnak ezzel. Ismét hangsúlyozta, mindennél fontosabb lesz, hogyan viszonyulnak azokhoz, akik képviselet nélkül maradtak, mit tesznek a társadalom megosztottsága ellen. Ettől függ majd, milyen támogatottsága lesz a kormánynak a jövőben.
Az ország eddigi külpolitikai orientációját tekintve nem vár lényeges változást, mint mondta, a brit kilépés tanulságos példa lehet. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a külpolitikai irányultságot rögzítsék a kormány programnyilatkozatában és legyen kötelező érvényű, ne álljunk el a nemzetközi szerződésektől azok ratifikációját követően.
Szerinte az ország lakossága elvárásainak teljesítésére történelmi szempontból soha nem volt akkora esély, mint most, de soha nem volt ekkora elégedetlenség sem, s ez mindenképpen változásokhoz és egyes politikai garnitúrák elsöpréséhez vezet. Szlovákia olcsó munkaerőn és a külföldi beruházásokon alapuló gazdaságának az előnyei kimerültek. Rajtunk múlik, sikerül-e versenyképesebbé tenni a gazdaságunkat és javítani a vállalkozói környezetet, ehhez mindenképp reformokra van szükség, de meggyőződése szerint van rá esély.
Végül arra a kérdésre, hogy mi okozhatja az új kormány tagjai számára a legnagyobb problémákat, s mely kérdésekben fognak egyetérteni, úgy vélekedett, mindenképp megegyeznek a korrupcióellenes lépésekre vonatkozóan, a változtatások szükségességében a rendőrség, az ügyészség és a bíróság tekintetében, valamint a vállalkozói környezet javításában, az ország gazdaságpolitikájának és a korábbi szociális csomagokhoz való hozzáállásban.
Teljes az egyetértés az igazságügyben szükséges változtatásokban, az infrastruktúrába történő beruházás fontosságában. Megoszthatják őket viszont az eddig is meglévő eltérő elképzelések például a kulturális-etikai kérdésekben, szerinte ezen a téren mindenki a nézete szerint szavazhat majd, ezeket a pontokat nem rögzítik a kormány programnyilatkozatában.
Bizonyos nézetkülönbségek lehetnek a infrastruktúra nagyszabású fejlesztéséhez szükséges források biztosításában is, valamint abban, ki mint ért szociális intézkedések alatt, mert itt nem volt egyetértés például a nyugdíjplafon megállapítása vagy a minimálnyugdíj tekintetében, ezeken a területen várhatók nézetkülönbségek.
