Március 21-én tartják a Down-szindróma világnapját. A világnap ötlete Stylianos E. Antonarakis genetikustól származik. Először 2006-ban Svájcban tartották meg a világnapot.
Az ünnep célja, hogy
felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet.
Ezen a napon jellemzően olyan események zajlanak, amelyek felhívják a figyelmet a Down-szindrómások teljesítményére, és támogatják a függetlenségüket, önképviseletüket és döntési szabadságukat.
Magyarország 2009-ben csatlakozott a világnaphoz. Az ENSZ közgyűlése 2011 novemberi plenáris ülésén fogadta el, s 2012-től március 21-e világszerte a Down-szindróma világnapja, aktívan segítve azt, hogy a társadalom a Down-szindrómásokra figyeljen.
Ez óriási lépés a Down-szindrómások, családtagjaik, az értük dolgozók és mindenki számára, aki azt szeretné, hogy a Down-szindrómások életminősége javuljon és emberi jogaik ne sérüljenek.
Szlovákia ismét csatlakozik a világnaphoz. Az úgynevezett zokni kihívással, eltérő zokni viselésével mutathatjuk ki együttérzésünket és szimpátiánkat a Down-szindrómások iránt.
Magyarországon a Nem Adom Fel Alapítvány foglalkozik a Down-szindrómásokkal. A civil szervezet célja,
hogy a társadalom hátrányos helyzetű tagjai (fogyatékossággal élő személyek, tanulásban akadályozottak, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, időskorúak, stb.) higgyenek abban, hogy szükség van a tehetségükre, és ha nem adják fel, képesek lehetnek a sikerre, az értékteremtésre.
A világnappal kapcsolatban juttatták el szerkesztőségünknek az alábbi közleményt. Mint írják: „Bár a legfontosabb most az, hogy sikerüljön a járvánnyal kapcsolatos problémákat megoldanunk, mégis érdemes odafigyelnünk azokra a bátor és különleges egyéniségekre, akik az élet más területein alkotnak kimagaslót. Ilyen lány Anna Lilla, aki életének minden nehézsége ellenére nem adja fel, hogy megvalósítsa álmait.
Március 21-én van a Down-szindróma világnapja. Ezzel a nappal kezdődött volna el az a kampányunk, amiben egy lakóotthonra gyűjtenénk, amit fel szeretnénk építeni, hogy párommal, Gáborral és a többi beköltözővel önállóan élhessünk.
Erre szerettünk volna adománygyűjtést indítani. A felépítéshez nagyon sok pénzre van szükségünk és ezt a ti segítségetekkel szerettük volna összegyűjteni.
A koronavírus miatt kialakult új helyzet azonban teljesen megváltoztatott mindent” – írja Szalay Anna Lilla, aki a Nem Adom Fel Kávézóban dolgozik felszolgálóként.
Majd így folytatja: „Az álmomat, hogy önálló életet kezdhessek, nem adtam fel, de most el kell halasztanunk ezt az egészet. Sokkal fontosabb, hogy egészségesek legyünk és megvédjük magunkat és a többi embert is a vírustól. Erre fogok én is mindenkit kérni a Facebook oldalamon. Nagyon szeretek dolgozni, mégis én is itthon maradok, amivel vigyázni tudok magamra és a többiekre is. S hogy mit csinálok itthon? Sok mindent, például chatelek Gáborral, mert nagyon hiányzik nekem, álmodozom arról, hogy milyen lesz, mikor elköltöztem, kártyázok anyukámmal, együtt tornázunk, tanít főzni és a háztartást vezetni, hogy majd a lakóotthonban a lakásunk Gáborral szép tiszta legyen mindig.
Két dologgal mégis készültem a Down-szindróma Világnapjára:
- Elkészült egy videóm a világnap alkalmából, amit szeretném, hogy minél többen lássatok. Ezt csatolom is az üzenetemhez egy másik videó mellett, amiben kifejtem a véleményem erről a helyzetről.
- Emellett csinálunk egy otthonmaradós eseményt a Facebookon, amibe mindenkit arra kérünk, hogy jusson eszébe, hogy Down-szindrómásként milyen színessé tudjuk tenni a mindennapokat. Biztonságos és kicsit vicces is hogy a felemás zoknit nem a lábunkra, hanem most a kezünkre húzzuk. A kesztyűvel védjük magunkat a koronavírustól is jelképesen. Csatlakozzatok minél többen ti is és készítsetek OTTHON ilyen képeket.
Az álmaimat pedig nem adom fel!”
