Egy barátom minap a nyitrai temetőben sétálva fedezte fel a Pongrácz család sírboltját, ahol szentmiklósi és óvári Pongrácz Kálmán, felesége zolotnoki Zmertych Hedvig és fiuk, a ma híres szlovák festőként tisztelt szentmiklósi és óvári Pongrácz Károly nyugszanak. Érdekelt, hogy ki is volt Pongrácz Kálmán, így utánanéztem.
A nyitrai serfőző és malátagyártó részvénytársaságot 1894. november 4-én alapította alsóköröskényi és turócszentmihályi Thuróczy Vilmos, Nyitra vármegye főispánja, a már említett Pongrácz Kálmán királyi közjegyzővel és Karl Wolffal egy altpilseni (ma Starý Plzenec) sörfőzde tulajdonosával együtt. A gyár maláta, szalon-ser, ászok- és szárított törköly előállításával foglalkozott, 4 holdnyi területen 12 épületrészből állt, és egy 16 lóerejű gőzgép, valamint 40 munkás működtette a rendszert, melynek köszönhetően évente 40 000 hektoliter sört és 750 000 kg malátát állított elő.
A gyártás 1896 januárjában kezdődött, az első kóstolót áprilisban ejtették meg, mely után a szakértők egyetértettek abban, hogy a Monarchia egyik legjobb sörét kóstolhatták meg.
A sörfőzde ünnepélyes megnyitójára szintén a millennium évében, május 31-én került sor, a sör pedig egyre népszerűbb lett: az első 8 hónap alatt 12 482 hektolitert adtak el, ráadásul Eduard Metzger, a Zobor-hegyi Szent Orbán-kápolna egyik fő támogatója mindjárt az első nap 16 hordónyit vett belőle, melyből a kápolna körüli park megnyitásakor csapoltak. A leírások arról szólnak, hogy már az első rendelések után nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak Nyitra megyében lesz népszerű a nedű.
A cég a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után sem szűnt meg, sőt a következő sörfajtákkal bővítette a kínálatát: Rekord 12% Exquisit 12%, majd később a 14 százalékos Csehszlovák Perla és a 16%-os Porter. Ennek ellenére a vállalat 1926. június 19-én csődbe ment, valószínűleg az elcsatolt Felvidék kisebb piaca és az export lecsökkenése miatt.
A kommunista hatalomátvétel után viszont ismét igény mutatkozott a nyitrai sörre, így a gyár 1954-ben újra megnyitott, 1988-ban pedig a gyártás Karsay néven folyt tovább, egészen 1997-ig, amikor is a holland Heineken bevásárolta magát a nagynevű sörgyárba, mely több mint 100 év után, 2004-ben Ógyallára költözött.
Manapság nem tartozik a legkedveltebb felvidéki sörök közé, alacsonyabb osztályú focicsapatoknál, ahol a születésnap, névnap, első gól, vagy az új csapatban való debütálás esetén karton sört kell vinni, általában megsértődnek, ha Corgoňt visz az ember. Az alsó szint általában az Arany Fácán (Zlatý Bažant).
Persze a sör neve lehetne akár Pongrácz, Wolf, vagy Thuróczy is, sőt, Zobor is, de a szlovákok mégis Corgoňról, a hős nyitrai kovácsról nevezték el, aki a legenda szerint olyan erős volt, hogy a nyitrai várat támadó törökökre óriási köveket hajított, megvédve így a várost a pusztulástól.
Kérdés, hogy mit szólna mindehhez Thuróczy Vilmos, Karl Wolf, Pongrácz Kálmán, felesége zolotnoki Zmertych Hedvig, és fiuk Pongrácz Károly?
Gyaníthatóan már sem a mai cég vezetői, sem pedig a nyitraiak nem ismerik az említett személyeket, hiszen a Pongrácz család nyitrai sírját mára benőtte a gaz. A hajdani Nyitrai Serfőző és Malátagyártó Részvénytársaság alapítóinak sírjával és emlékével pedig már senki sem törődik.
Ez az írás pontosan azért született, hogy rámutasson: elég egy picit megkapargatni a felszínt, leporolni pár régi írást, és máris magyar gyökereket, tulajdonosokat, alapítókat, mecénásokat találunk a mai Felvidék szlováknak mondott emlékei, személyiségei – s amint láthatjuk – mindennapi fogyasztási cikkei között is. S persze meg lehet érteni, hogy 100 év után nem a magyar szálakat emlegetve hallunk ezekről a dolgokról, de az megengedhetetlen, hogy elvegyék tőlünk a jogot, hogy mindezen tények tudatában legyünk, beszéljünk róluk és terjesszük azokat.
Arról pedig már nem is szólva, hogy miért engedik sok településhez hasonlóan a sörgyár mai városában, Ógyallán, hogy még mindig a kommunisták által rájuk oktrojált szlovák Hurbanovo műnevet használják. Lásd még: Cseklész – Čiklis helyett Bernolákovo, Bős – Beš helyett Gabčíkovo, Párkány – Parkan…
