Megjelent és már eljutott a világ minden sarkába, ahol magyarok élnek a Bécsi Napló idei 4. július-augusztusi száma. Az olvasók körében a gazdag tartalom ezúttal is érdeklődésre tarthat számot.
A címoldalon Martos Péter Van jövő Wirecard és Madoff nélkül? című cikkében hosszas elemzést olvashatunk a Wirecard fintech cég és Bernie Madoff amerikai kereskedő, befektetési tanácsadó botrányos ügyleteiről, amelyekkel éveken keresztül befektetők ezreinek pénzét lopták el. Ma már egyik cég sem működik, de a szerző rávilágít arra, hogy a világ nem tanult ezekből a botrányokból, és hasonló ügyletek bármikor előfordulhatnak. Ugyancsak a címoldalon közlik Mustó Sándor írását a kínai-magyar viszonyról, Kína gazdasági irányultságáról, politikájáról, Magyarországhoz fűződő kapcsolatrendszeréről. A szerző megjegyzi, hogy Kína kereskedelmi világhálózat kiépítését tervezi az ún. Selyemúttal 5G rendszerrel, de ez csak demokratikus jogrendszer alapján fogadható el, erre azonban sem Japán sem az EU nem lát biztosítékot. A címlap harmadik cikke Történelmi esélyek és veszélyek címmel Németh István tollából Közép-Európa jelenlegi politikáját veszi górcső alá, különös tekintettel a Visegrádi négyek országaira.
A 2. oldalon a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület közgyűlésének programját és a Bécsi Magyar Iskola nyári táborozásának eseményeit ismertetik. Figyelemfelkeltő gondolatokat tartalmaz Kiss Gy.Csaba Száz év után című írása, amelyben többek között aggodalmát fejezi ki a fiatalok hiányos Trianon-ismeretei felett, nehezményezi, hogy a tankönyvekben kevés az információ a határon túli magyarságról, és általában azt az ismerethiányt, amely jellemző ránk a történelmi eseményekkel kapcsolatban. Ezért tartja dicséretesnek, hogy a reális elemzések, szakmai eredmények hozzájárulhatnak a Trianonnal összefüggő mítoszok, ködképek eltüntetéséhez. Érdekes eszmefuttatás Kató Zoltán írása A tudomány mai állása szerint című, amelyben az emberiség jövőjének kilátásait boncolgatja. Fetes Kata Nemzetközi sajtószemléje ezúttal is fontos és tanulságos apró híreket tartalmaz a világból.
Bódy Pál Újjáépítés és gazdaságpolitika Ausztriában 1945-1955 című tanulmányának első része az ország második világháború utáni újjáépítésének gyakorlati intézkedéseit taglalja, főleg az új pénzügyi rendszer és pénzügyi stabilitás létrehozását, a gazdasági növekedés és piacgazdálkodás fenntartásának biztosítását. T.Kovács Péter a lengyel elnökválasztás, Fehér Márta a szerbiai parlamenti választás eredményeit, Paládi Renáta pedig az Ukrajnában zajló adminisztratív változásokat ismerteti.
Szlovák-magyar sorsközösség című tanulmányában Fóthy János részletesen elemzi a két nép együttélését, annak történelmi gyökereit. A tanulmány folytatódik a következő számban is.
Bizarr glosszában foglalja össze egy látogató a Bad Ischl-ben, a császári villában megélt furcsa tapasztalatát. Az idegenvezető ugyanis a Rudolf trónörököst megörökítő festményt bemutatva felhívta a figyelmet a főherceg szlovák kitüntetésére. Amikor a látogató azzal érvelt, hol volt akkor Szlovákia, az idegenvezető úgy vágott vissza, hogy „ügyelni kell a tiltakozásokra”.
Bodó Barna a jelenlegi román politikát részletezi, a romániai magyarság érdekeit, felszólítva a két ország együttműködésére, amelyben elöl jár Magyarország, hiszen nemzetben gondolkodik, vallja a határok fölötti nemzetegyesítés elveit, támogatja a határon túli magyarokat és felkarolja az autonómiatörekvéseket.
Szlovákiai (magyar) változások címmel közli a lap Varga Sándor írását a jelenlegi szlovákiai belpolitikai történésekről, kiemelten a felvidéki magyarságot érintő eseményekről.
Többek között az Igor Matovič kormányfő és a felvidéki magyarság képviselőinek találkozóját a pozsonyi Várban, majd a szlovák kormányfő és Orbán Viktor találkozóját Budapesten, illetve az MKP berkeiben történt változásokat, mindenekelőtt az új pártelnök, Forró Krisztián megválasztását.
Az Orvosmisszió a Délvidéken című írás arról a jótékony akcióról szól, amelynek során a Katolikus Karitász küldöttsége a Délvidéken gyógyászati kivizsgálásokat végez a lakosság körében. Idén van Beethoven születésének 250. évfordulója, a zeneszerzőről Radics Éva emlékezett meg, mégpedig két zongoraművész elbeszélése alapján, akik arról nyilatkoztak, miként ismerkedtek meg a zeneszerző műveivel és mit jelent számukra Beethoven. Megemlékeznek a bécsi magyarok, de valamennyi ausztriai magyar közkedvelt lelkipásztora, Varga János atya három jubileumáról, 60. születésnapjáról, bécsi szolgálatának 10 évéről és pappá szentelése 25. évfordulójáról. Ezüstmiséje alkalmából Ferenc pápa is apostoli áldását küldte az ünnepeltnek.
Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője a 75 éves Kovács István költőt köszönti, aki azon kívül, hogy műveivel gazdagította a magyar irodalmat, nagyon sokat tett a magyar-lengyel kapcsolatok erősítéséért, ezt tisztelték meg azzal, hogy öt lengyel város díszpolgárává avatta. Ádám Ágnes az Erzsébet királyné útikönyveit bemutató kiállításról ír, amelyek az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében kerültek bemutatásra. Kovács-Németh Mária „Te pedig azokat szóljad, amik az egészséges tudományhoz illenek” című írása ugyancsak aktuális kérdéseket feszeget. Európa hitbeli irányultsága, az egyház szerepvállalása a keresztény erkölcs tanításában, a hivatástudat problémája, a tanítás felelőssége. Visszajátszás című ismertetőjében Kató Zoltán Marinovich Endre 1315 nap – Antall József miniszterelnöksége című könyvéről ír, amely a Veritas Történetkutató Intézet gondozásában jelent meg.
A Bécsi Napló 4. számát a dévai születésű Sütő Éva nőiesen finom, lebegő vonalvezetéssel készült rajzai illusztrálják. A folyóirat elektronikus formában a www.becsinapló.eu oldalon olvasható.
