A koronavírus-fertőzöttek száma egyre nő, miközben az ősz beköszöntével a helyzet további romlása várható. Felmerül a kérdés, vajon a járványügyi szakemberek az óvintézkedések további szigorítását javasolják majd? Minderről a vZdravotníctve.sk portál Zuzana Krištúfkovát, a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem Közegészségügyi Kara Járványügyi Tanszékének professzorát, a járványügyi válságstáb tagját kérdezte.
Megállapítást nyert, hogy a külföldről behurcolt és a fertőzött személyek kontaktkövetése nyomán feltérképezett fertőzések mellett időnként előfordulnak olyan esetek is – főleg Pozsonyban –, melyeknél nem sikerül megállapítani a fertőzés forrását. Ennek ellenére Krištúfková szerint nem beszélhetünk a betegség közösségi terjedéséről.
„Közösségi terjedésről akkor beszélhetnénk, ha a pozitív esetek többségénél kontaktkövetéssel nem sikerülne megállapítani, hol fertőződtek meg, szlovákiai viszonylatban azonban ez még nincs így“ – magyarázta.
Viszont kilátásba helyezte, hogy amennyiben tovább nő a napi fertőzések száma, nem zárható ki a szigorúbb intézkedések bevezetése. „A leghatékonyabb védekezési mód, ha az emberek nem találkoznak, nem mennek közösségbe, ezért az intézkedések főleg a társadalmi érintkezés korlátozására irányulnak majd“ – jelentette ki, hozzátéve, hogy
a legfontosabb az olyan tömeges rendezvények korlátozása, mint az ünnepségek, esküvők, céges rendezvények.
„Nagyon nehéz dönteni egyesek munkájának elvesztése vagy mások életének veszélyeztetése között. Jó lenne, ha az emberek nem hinnének azoknak, akik azt mondják nekik, amit hallani szeretnének. Az igazság nem kellemes, ezért sokan elzárkóznak tőle. Szeretnénk elérni, hogy az új fertőzöttek száma ne gyarapodjon olyan ütemben, hogy be kelljen zárni az iskolákat“ – hangsúlyozta.
A járványügyi szakember szerint jelenleg a második hullám második fázisában vagyunk és a helyzet további alakulása attól függ majd, hogy az emberek mennyire felelősségteljesen tartják be a javasolt intézkedéseket.
„A járvány első hullámában gyorsan hoztunk nagyon szigorú intézkedéseket, főleg azért, hogy az egészségügy felkészülhessen a betegek tömeges fogadására. A fertőzőosztályok számát a múltban lényegesen csökkentették, ezért terveket kellett készíteni más osztályok átalakítására, ahol képesek gyógyítani a koronavírussal fertőzött betegeket. Nem állt rendelkezésre elegendő személyi munkavédelmi eszköz, gyógyszer és lélegeztetőkészülék sem. Menteni akartuk az emberek életét, hiszen láttuk, mi zajlott a járvány első hullámában Olaszországban és Spanyolországban“ – folytatta.
Hozzátette, amellett, hogy az intézkedéseknek köszönhetően időt nyertünk, az emberek megtanultak a fertőzés ellen például maszkviseléssel védekezni. Sokan azonban nem tulajdonítanak kellő fontosságot az intézkedések betartásának és felelőtlenül viselkednek, véli a professzor asszony. Véleménye szerint az oltóanyag forgalomba hozásáig a leghatékonyabb védekezési mód a járványügyi intézkedések betartása lesz.
„Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk azon, mi módon járulhatunk hozzá, hogy a járvány ne terjedhessen“ – mondta. Befejezésül elismerte, hogy valamennyien belefáradtunk a járványba, ennek ellenére meggyőződését fejezte ki, hogy képesek leszünk megbirkózni a helyzettel.
