2014 májusában mutattuk be a szakmának és a közönségnek régióink, szülőföldünk gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési tervét, a Baross Gábor Tervet. A terv számos célkitűzése megvalósult vagy a megvalósítás folyamatában van, ám a legtöbb célkitűzés máig sem került a megvalósulás közelébe.
Anno, amikor a tervünket a déli kistérségek központjaiban, a járási székhelyeken vagy a mezővárosokban 2013 és 2014 folyamán bemutattuk, majd a visszajelzések alapján módosítottuk, a megjelent közönségnek, az érdeklődőknek felvezető előadást tartottam. Általában többedmagammal. Az előadásomba iktattam kedvenc vesszőparipámat a Baross Gábor Tervből, amely a jövőnk és a felnövekvő generációk közművelődése szempontjából kulcsfontosságú:
iktassák az alap tantervbe a gazdasági, pénzügyi és vállalkozói alapismeretek című tantárgyat, heti egy óra erejéig az alapiskola legfelső két évfolyamában és a nem gazdasági irányzatú középiskolák, valamint gimnáziumok minden évfolyamában.
Anno körítettem hozzá egy érthető, kedves kis érvet: a hetvenes években, amikor hetedikes voltam az alapiskolában, a biológia órán oktatták az ízeltlábúak belső elválasztási rendszerét, ami máig sem változott. Meggyőződésem, hogy a mai körülmények közepette ennél sokkal fontosabb, hogy a végzős diák elsajátítsa a gazdaság, a pénzügyek és a vállalkozás alapismereteit. Általánosan, minden fiatal, nem csupán a középfokon gazdasági szakon végzett ifjúság. Hiszen e területeken annyi kihívás vár rájuk a nagybetűs életben, mint semmilyen más szakmai területen. Ám azóta valahogy nem sikerült e téren ötről hatra jutnunk.
És lőn, az oktatási miniszter bemutatta vízióját, reformcsomagját, amelyet tisztségének betöltéséig meg szeretne valósítani. Közöttük megtalálhatók nagyon fontos célkitűzések – például a tankönyvpiac megnyitása, a beszerzés szabaddá tétele vagy a bürokrácia jelentős lecsökkentése az oktatásügyben – fontos és kevésbé fontos reformlépések.
Örömmel nyugtáztam, hogy új tantárgyakat szeretne az alap tantervbe iktatni, mint pl. a pénzügyi alapismeretek és a környezetvédelmi alapismeretek.
Az előbbiért csillagos egyest adnék, ha tanár lennék, mert általánosan megszűnhet a gazdasági és pénzügyi analfabéták nevelése – tisztelet a kivételnek! – a mai bonyolult, összetett világ számára. Az utóbbiért is megérdemli a csillagos egyest, hiszen a klímaváltozás immár nem csupán az ablakunkon kopogtat, sajnos megérkezett. Itt van, szinte naponta érzékelhetjük. Környezetünk megóvása és védelme érdekében, hol máshol kezdhetnénk el a felkészülést az új viselkedési normákra, mint az alapiskolában? A gyerkőcök még formálhatók, a felnőttek kevésbé. Ismét nagy tisztelet a kivételnek! Úgy tűnik, más út a jövőbe nem vezet.
Ennek alternatívája a lassú, de biztos pusztítás, pusztulás. Természetünk, környezetünk végső pusztítása. Valamit tennünk kell. A folyamat talán tompítható vagy megfordítható, ám ehhez a környezetünk védelme iránt fogékony, felelősségteljes új generáció(k)ra van szükség. Speciális, célirányos tantárgy nélkül felkészítésük erre elképzelhetetlen.
Rá kell döbbennünk: nagyot fordult a kocka, sokat változott a világ. Ma már a közoktatásban a felhozatal nem lehet hasonló, mint amilyen az előző évszázad hetvenes éveiben volt.
A rendszerváltás óta az informatika megjelenésén túl, tartalmilag vajmi kevés változott meg. Elérkezett hát a változás ideje, erőteljesebben kell majd lépést tartani a fejlődéssel, a világ dolgainak alakulásával a közoktatásban is. Ezért van oly nagy szükség az oktatás mély tartalmi reformjára.
A szerző az MKP szakmai alelnöke.
