A Kárpát-medencében szórványban élő magyarok a magyarság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő közösségei, akik az anyaországtól legtávolabb eső és legveszélyeztetettebb területeken is őrzik a magyar identitást és kultúrát. A járványhelyzetben, amikor a tömbmagyarságtól és az anyaországtól még inkább el vannak szigetelve, támogatásuk és védelmük különösen fontos.
Az Országgyűlés 2015-ben a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősség jegyében november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Ezen a napon azokra a nemzettársainkra kell emlékeznünk, akik a legnehezebb terepen állnak helyt: az asszimiláció állandó fenyegetésének ellenállva, idegen nyelvi közegben élve őrzik a magyar nyelvet és kultúrát.
Magyarország Kormánya 2010 óta dolgozik azért, hogy a szórványban élő magyarságnak ne kelljen elhagynia szülőföldjét, helyben tudjon boldogulni. Identitáserősítő és ösztöndíjprogramokkal, a szórványkollégiumoknak nyújtott támogatásokkal, óvodák és bölcsődék építésével igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy évtizedek, vagy akár évszázadok múlva is legyen magyar szó a magyarság végváraiban.
A járványhelyzet idején, amikor az amúgy is elszigetelten élő szórványmagyarság még inkább el van vágva a tömbben élő magyaroktól és az anyaországtól, támogatásuk még inkább fontos, hisz kitartásukért és helytállásukért mindnyájan köszönettel tartozunk.
