Minden jel szerint egyelőre mégsem egyesül a lassan fél éve tárgyalgató három felvidéki magyar érdekeltségű párt (az öt közül). Bár a sajtóban is megjelent kiszivárgott információk alapján szinte mindenben megegyezett a három politikai formáció, az Összefogás párt (mely elméletileg ezért jött létre) mégis asztalt borított, mivel a Híd nem teljesítette követeléseiket, és nem elégedtek meg a 17%-os elosztással.
A három fél bár 3:2:1 arányú elosztásban egyezett meg, de a legkisebb, szinte mérhetetlen párt végül mégis többet akart. Az erről szóló sajtótájékoztató végül botrányba fulladt, az Összefogás párt elnökének hisztérikus, politikai kultúrát nélkülöző viselkedése okán.
Bár sajtóközleményükben azt írták, hogy „három hónapon keresztül a vályúméretről és a pozíciókról szóltak a tárgyalások” –, úgy tűnik a vályú és a pozíció mégis nekik nem felelt meg.
Ha hinni lehet az ilyen kiszivárgott pletykáknak a szűk fél év alatti tárgyalássorozatokról, akkor érdekes módon a tartalmi, ideológiai és egyéb fontos témákon könnyen zöld ágra vergődött a három párt, az arányok szétosztása viszont antagonisztikus ellentéteket váltottak ki. Sokakban merülhet fel ennek kapcsán, hogy olyan koncon marakodnak, ami tulajdonképpen nincs is.
Abban ugyan mindenki egyetértett, hogy legalább az 50%-ot a legnagyobb támogatottsággal, struktúrával és hálózattal bíró MKP-nak kell adnia az új párthoz, a másik 50%-on viszont összemarakodott a Híd és az Összefogás párt.
Zárójelben megjegyeznénk, hogy számunkra továbbra is rejtély, hogy az 5 pártból miért csak 3 tárgyal, hiszen az Összefogás párt támogatottsága (ami elvileg csak ideiglenes választási pártként határozta meg magát) alig különbözik a másik két törpe pártétól, az MKDSZ-étől és a Magyar Fórumétól.
Az pedig már végképp nem világos, hogy az egyes pártok ezeket az arányszámokat mire alapozva próbálták a többiek torkán lenyomni. Ezért vettük a fáradságot és segítő jobbot nyújtva nekik összegyűjtöttük és megvizsgáltuk a parlamenti választás óta készített közvélemény-kutatásokat.
Bár a szlovák ügynökségek által készített felmérések általában némileg torz képet festenek a felvidéki magyar politikai közállapotokról, hiszen kevés használ nemzetiségi (kisebbségi) kulcsot, ennek ellenére úgy véljük, még mindig tudományosabb kiindulási alappal szolgálnak, mint a hasra csapás alapján született blöffök.
A február 29-i választás óta összesen 22 preferenciát mérő közvélemény-kutatást végeztek Szlovákiában. A botrányos sajtótájékoztató után az Összefogás párt kitett a Facebook-oldalára egy állítólagos belső felmérést is, ám mivel azt nem hivatalos ügynökség késztette, ráadásul meglehetősen furcsa körülmények között, ezért hitelessége megkérdőjelezhető.
A 22 hivatalos mérést öt ügynökség végezte, közülük a Focus minden hónapban (összesen 9-et). Azt követi a Polis 5 méréssel, az AKO 4-gyel, a MEDIAN és az Actly pedig 2-2-vel. Valamennyi ügynökség az egészen alacsony mérési tartományt megugró pártokat is igyekezett kimutatni, mégis a magyar mikropártok közül a Magyar Fórumot és az MKDSZ egyik felmérésben se található, az Összefogás párt is csak három alkalommal tűnt fel a Focus szeptemberi, októberi és novemberi eredményei között (0,7; 0,4 és 0,8 százalékponttal).
Ennek magyarázata abban kereshető, hogy az MKDSZ a Híd listáján szerepelt a választáson, míg a Magyar Fórum és az Összefogás bár elvileg nem az MKP listáján, hanem éppen fordítva, az Összefogás pártén, amit Magyar Közösségi Összefogásra neveztek együtt át. A bűvésztrükk ellenére ugyanakkor mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez az MKP kozmetikázott listája.
Az ügynökségek nem világos mérési narratíváját mindazonáltal az is magyarázza, hogy szlovák szemmel (bár magyarral is) teljesen összekuszálódtak ezek a politikai szálak.
Pár esetben például egyes ügynökségek nem MKP-t vagy MKÖ-t tüntettek fel, hanem nemes egyszerűséggel „magyar párt” megnevezést. Azt is le kell szögezni, hogy a 22 mérésből 21 az MKP-t és a Hidat egyértelműen ki tudta mutatni. Egyedül a Median szeptemberi radarjáról tűnt el a vegyes párt. Az MKP-t 1,6-5,5 %-ost tartomány között mérték, a Most-Hidat pedig 0,6-2,4% között.
Ha ezekből az értékekből átlagot számítunk, azt láthatjuk, hogy az MKP 3,65%-os, a Híd pedig 1,44%-os átlagértéket produkált. Az Összefogás pártot pedig a szlovák ügynökségek előtti láthatatlan entitása miatt kénytelenek vagyunk a Focus három mérése alapján 0,63%-os átlageredményre taksálni.
Hogy a vélt valósághoz mind közelebb kerülhessünk, az összkép kiteljesedése végett szerencsés ezen átlagértékekhez hozzákalkulálnunk az utolsó valóban releváns eredményt is, a februári 29-ei választásét. Ehhez szét kell bontani a két megmérettetett lista preferenciaszavazatait. Bár kétségkívül az egyes pártok jelöltjeire leadott karikák között bőven lehet átfedés, mégis hozzávetőlegesen kirajzolódik a listán belüli támogatottság.
Forrás: Csonka Ákos
Oriskó Norbert számításai szerint az MKÖ listájára leadott szavazatok közül – nem meglepő módon – az MKP jelöltjei kapták a legtöbbet, az összes szavazat 69,25 %-át, majd az Összefogás párt jelöltjei 22,05%-ot, míg a Magyar Fóruméi 8,6 százaléknyit gyűjtöttek. Ebből kiindulva az együtt elért 3,9 százalék szétbontva 2,7-0,86-0,34 %-nak felel meg.
A Most-Híd esetében ez valamivel egyszerűbb, az 5 magyar vonatkozású párt közül a listájukon induló MKDSZ rendelkezik a legalacsonyabb mértékű támogatottsággal. Ravasz Ábel értékelése szerint a Híd 2,1%-ához 0,11%-kal járultak hozzá. Az ugyancsak listájukon induló Šanca nevű szlovák párt jelöltjeinek hozadéka pedig 0,05% volt, így a Híd „csupasz” eredménye hozzávetőlegesen 1,94 % körül mozgott.
Ha tehát ezen értékeket összevetjük az egyes szubjektumok választási eredményeivel, akkor az a konklúzió vonható le, hogy az MKP-nak hozzávetőlegesen 3,6% körül; a Hídnak 1,46% körül; az Összefogás pártnak 0,69%; míg a Magyar Fórumnak 0,34%; végül az MKDSZ-nek 0,11% környékén mozog a támogatottsága.
Ha ezt átfordítjuk teljes arányú százalékokra, akkor az 5 párt választóinak megoszlása a következő: 58,06% MKP, 23,54% a Híd, 11,12% Összefogás párt, 5,48% a Magyar Fórum, valamint 1,77% MKDSZ.
Ebből kifolyólag távol sem a 3:2:1 szétoszlás tűnik megalapozottnak, hanem sokkal inkább egy 8:3:2:1:1-es konstrukció, ami még mindig nem olyan drasztikus, mint a romániai választáson megvalósult magyar összefogás alkotta 28:1:1-es arány.
Természetesen ezek a számítások részben hipotetikus jellegűek, hiszen minden választás, minden kampány más és más eredményt produkál, mindazonáltal közelebb állhatnak a valósághoz, mint az elemzéseket és számításokat nélkülöző politikusi becslések, megérzések vagy blöffök.
