Hacsi Attila is megkapta Rimaszombat Városdíját

Két ülést is tartott márciusban Rimaszombat Városi Képviselő-testülete, mindkettőt videokonferencia formájában. Előbbi még a félbeszakadt februári ülés folytatása volt, amelyen váratlanul újfent megszavazták az ülés első részén elfogadott, de a polgármester által megvétózott költségvetést, a március végi ülésen pedig megválasztották az idei városdíjasokat. Meglepetésre vita nélkül.

Áprilistól már csak havilap a Gömöri Hírlap

Februárban látszólag történelmi jelentőségű ülést tudott maga mögött a város, hiszen aláírta a szerződést a szlovák kormánnyal egy ipari park létrehozásáról, az ülésen részt vett Richard Sulík gazdasági miniszter és Boris Kollár házelnök is, akik mindketten együttműködésre szólították fel a polgármestert és a vele szemben álló Merjünk Gyorsítani Klub képviselőit. A béke persze csak a magas rangú vendégek elvonulásáig tartott. Az ülés kevésbé ünnepi részében a testület jóváhagyta a decemberben már megtárgyalt, de a város vezetése által váratlanul visszavont 2021-es költségvetést, amely többek között tartalmazta a Turisztikai Információs Központ áthelyezését a városi hivataltól a művelődési központ fennhatósága alá, valamint

eredetileg a városi lapok megszüntetését is, de végül Cziprusz Zoltán MKP-s képviselő javaslatára úgy döntöttek, hogy a Gömöri Hírlap és a Gemerské zvesti áprilistól havilapként jelenik meg, s már nem jut el automatikusan minden háztartásba (ez 9 ezer példányt jelentett), hanem mindössze 3 ezer példányban nyomtatják.

Cziprusz egyúttal figyelmeztetett arra, hogy jelentősen csorbul a városban a sajtószabadság, ugyanis az elmúlt hetekben a Merjünk Gyorsítani Klubhoz közeli vállalkozói csoport megszerezte az eddig viszonylag függetlenül működő két regionális internetes portált, amelyekből a kisebbik beolvadt a másikba, s ezáltal jelentősen csökkent és egyoldalúvá vált a publikálási és megszólalási lehetőség. A képviselők végül elfogadták Cziprusz érvelését, ami azt is jelenti, hogy a lap áprilistól már csak havonta jelenik majd meg.

A Gömöri Hírlapot 1968-ban alapították, s ugyan voltak időnkénti kihagyások, de többnyire heti rendszerességgel jelent meg. Egy ideig tükörfordításban, de Hacsi Attila szerkesztésében már megszaporodtak az önálló anyagok is. 2012 novemberében a Šimko József polgármester ellenzékeként működő zömmel smeres testület a lap azonnali megszüntetése mellett döntött, így az 2012 novemberétől 2015 októberéig nem jelent meg. Az új, MKP-s többségű testület Cziprusz Zoltán javaslatára döntött a városi lapok felújítása mellett, de már csak kétheti periodicitással. Ez a helyzet tartott mostanáig. Šimko József természetesen nem írta alá a határozatot, s a polgármesteri vétóról eredetileg a március végi ülésen szavaztak volna. A Merjünk Gyorsítani Klub viszont az ülés folytatásában,

s a polgármester távollétében váratlanul beterjesztette napirendi pontként a szavazást a polgármesteri vétó letöréséről, s bár Csirmaz Miklós főellenőr szerint minimum aggodalmas ugyanazon ülésen szavazni egy polgármesteri vétó letöréséről, azt egy szavazat többséggel, de sikerült elérni.

Idén egyhangúlag döntöttek a Városdíjakról

A március végi ülésen elsősorban gazdasági témák, s az immár három éve „megszokott” adok-kapok domináltak, s már a késő esti órákban (ezt az ülést sem fejezték be első nekifutásra) került sor az idei Városdíjak odaítélésére, amely az elmúlt két évben nem ment zökkenőmentesen. Erre utalt Juhász Péter MKP-s képviselő is, aki szerint

hosszú évekig természetes volt, hogy a három díjazottból egy magyar nemzetiségű, s ez a hagyomány szakadt meg tavaly.

Roman Vaľo, a Merjünk Gyorsítani Klub vezetője szerint ők az elmúlt két évben is egyéniségben gondolkoztak, nemzetiségre való tekintet nélkül, s mint elmondta, az idén hosszas tárgyalások után konszenzusra került sor, ami azért is volt fontos, mert ezúttal kivételesen nyilvánosan döntöttek a jelöltekről. Kiemelte, hogy mind a kilenc nevezett személy vagy intézmény (A Dúha énekkart négyen is jelölték, de két jelölést kapott Ľubica Varjúová, a Polgári Ügyek Testületének oszlopos tagja) messzemenően megfelel a díj elvárásainak, s úgy döntöttek, hogy a 2021-es Városdíjat Hacsi Attila nyugalmazott újságírónak, Ladislav Sládek ezredesnek, második világháborús veteránnak és Jozef Nociar cselgáncsedzőnek, a helyi Mladosť cselgáncsklub elnökének ítélik oda.

A díjazottak: Ladislav Sládek, Hacsi Attila és Jozef Nociar.

A három díjazott közül a rangidős Ladislav Sládek (aki kitűnően beszél magyarul is) 1928-ban született Szencen (apja vasutas volt), de Érsekújváron nőtt fel, s fiatalon részt vett a második világháború utolsó hadműveleteiben, majd hivatásos katonaként szolgált Olomoucban, Milovicén, Malackán, Bazinban, Kassán, Galantán, Komáromban, Pozsonyban, majd feleségével Rimaszombatban telepedett le.

Hacsi Attila 1944-ben született, s huszonévesen jegyezte el magát az újságírással. A gömöri újságírás legendás alakja szinte a kezdetektől a Gömöri Hírlap a szerkesztője volt, s 1989 után több alkalommal is szerepet vállalt a lap újraindításainál. Egy ideig Mikszáth Akadémia néven újságíróiskolát is működtetett, itt kezdte a pályáját Homoly Erzsébet és a Gömöri Hírlap jelenlegi szerkesztője, Csipai István is. Egy időben az Új Szó regionális szerkesztőjeként is működött. Nyugdíjba vonulása után megírta a rimaszombati foci (Legendák a legendákról) és tenisz (Keserédes teniszkenyér) történetét, mindkettőt két nyelven, s Juhász Dósa János társaságában a Gömöri Hírlap 50. születésnapjára megjelentette az Így írtuk a Gömöri Hírlapot c. antológiát. Jelenleg a gömöri regionális foci történetének feldolgozásán fáradozik.

Jozef Nociar 1961-ben született, s már gyerekkorában eljegyezte magát a cselgánccsal. Juraj Svoren tanítványaként diákkorában több országos bajnoki címet szerzett, s felnőttként sem hagyta abba a versenyzést, egyetemi évei alatt pozsonyi színekben folytatta, és szlovák felnőtt bajnoki bronzéremig vitte. Az egyetem befejezése után hazatért, s ma egykori klubjának elnöke, ahol volt mesterével együtt az edzői feladatokat is ellátja.

Képek: archív felvételek

(Juhász Dósa János/Felvidék.ma)