Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a miniszteri szintű rendkívüli NATO-értekezletet követően bejelentette, hogy május 1-jéig megkezdik a NATO-erők kivonását Afganisztánból, mely rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le. Ezzel összefüggésben Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter április 14-én videokonferencia keretén belül vett részt a NATO-tagországok védelmi és külügyminisztereinek rendkívüli ülésén.
Az ülés központi témája az említett kivonulás volt. Naď elmondta, hogy a szlovák katonák kivonására május elseje és szeptember 11-e között kerül sor. A szlovák védelmi minisztérium szövetségeseivel és partnereivel együtt úgy tervezi meg katonái kivonását az adott területről, hogy ezzel ne veszélyeztessék az országban elért eredményeket, ellenkezőleg, hogy megtartható legyen a viszonylagos biztonság.
Naď egyúttal megerősítette, hogy a védelmi tárca és Szlovákia továbbra is támogatja Afganisztán nemzeti biztonsági erőit, hogy képesek legyenek fenntartani az ország és a lakosság biztonságát.
Szlovákia az afganisztáni helyzet stabilizálásához a nemzetközi válságkezelési feladatok teljesítésében való részvételével járult hozzá, konkrétan fejlesztési és humanitárius segítségnyújtással és az afgán nemzeti erők kiépítésével.
Mindezek előzményeként Joe Biden amerikai elnök szerdán a Fehér Ház Roosevelt-termében elmondott beszédében bejelentette, hogy az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Mint mondta, a jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén kezdődik.
„Nem folytathatjuk az afganisztáni katonai jelenlétünket abban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulásunkhoz” – mondta, hozzátéve, hogy mióta Barack Obama alelnökeként Afganisztánban járt, úgy gondolja, hogy csak „az afgánoknak van joguk és felelősségük vezetni az országukat”.
Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vezetőjét, és az amerikai katonák azóta is az országban vannak. „Úgy gondolom, hogy elsősorban azért vonultunk be Afganisztánba, hogy az országot még egyszer ne használhassák fel támaszpontként egy hazánk elleni támadáshoz. Ezt a célt megvalósítottuk” – mondta. Azt is egyértelművé tette, hogy
a katonáikat ugyan kivonják, de az Egyesült Államok „nem veszi le a tekintetét a terrorfenyegetettségről” sem Afganisztánban, sem a világ más táján.
Elemzők szerint az amerikai csapatok kivonása egyértelmű kockázatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredményeket. „Továbbra is támogatjuk az afgán nők és lányok jogait, és jelentős humanitárius és fejlesztési segítséget nyújtunk majd az országnak” – mondta Biden. Arra kérte a régió országait – kiemelve Pakisztánt, Oroszországot, Kínát, Indiát és Törökországot –, hogy tegyenek többet Afganisztán támogatásáért.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások azonban megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a kivonással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel – mondta. „Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti.
A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára” – fogalmazott.
„A NATO szövetségesei és partnerei továbbra is támogatják Afganisztánnak, népének és intézményeinek a béke és a biztonság előmozdításáért kifejtett erőfeszítéseit, valamint az elmúlt 20 évben elért eredmények fenntartását. Támogatják a folyamatban lévő, afgán vezetésű békefolyamatot, és ezzel összefüggésben a szövetségesek arra szólítják fel az afgán kormányt és a vele szemben álló, szélsőséges tálibokat, hogy tartsák magukat a békefolyamat iránti elkötelezettségükhöz. Együtt mentünk Afganisztánba, együtt igazodtunk a helyi viszonyokhoz, most pedig közösen távozunk az országból”
– tette hozzá.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
