A növényvédő szerek hatásainak felmérésére vonatkozó első átfogó kutatás eredményei alapján megállapítást nyert, hogy azok komolyan károsítják azon apró élőlényeket, melyek fontos szerepet játszanak a talaj egészségében és ezzel együtt bolygónk életében. A tudósok megállapították, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek rendkívül negatív hatással vannak a hasznos földigilisztákra, bogarakra, ugróvillásokra és más élőlényekre.
A kutatások arra is rávilágítanak, hogy a talajlakó élőlényekkel csak nagyon ritkán számolnak a növényvédő szerek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata során.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete decemberben közzétette, hogy a termőföldeket veszély fenyegeti, ha azonnali hatállyal nem állítják le azok tönkretételét, a megújulásukhoz pedig több ezer évre van szükség.
Ugyanakkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a bolygó biodiverzitásának csaknem negyede a talajban él. Az amerikai Biodiverzitási Központ új tanulmányának szerzője megállapítja, hogy a károsodás mértéke jóval súlyosabb, mint az feltételezték.
„A talajnak rendkívül fontos szerepe van. A madarak, emlősök és a beporzást végző rovarok mellett nem fordítunk kellő figyelmet arra, miként károsítják a vegyszerek a gerincteleket. Rendkívül fontos, hogy ezen változtassunk“ – mondta Nathan Donley, hozzátéve, hogy a rovarok és ugróvillásoknak pótolhatatlan szerepük van a talaj fellazításában. Dave Goulson (University of Sussex), aki nem volt tagja a kutatócsoportnak, ezeket a megállapításokat rendkívül aggasztónak tartja nemcsak a talajlakó élőlények szempontjából.
A Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányban csaknem 400 olyan kutatási eredményt elemeztek, melyek a vegyszerek hatását vizsgálják a legalább részben talajlakó gerinctelenekre. Ennek során több mint 275 fajt és 284 vegyszert vettek alapul. A tanulmányok több mint 2800 tesztparamétert adtak meg, miközben a konkrét vegyszerek konkrét élőlényekre gyakorolt hatását mérték adott szempontok, például a létszámcsökkenés, pozitív életkörülmények, viselkedés, szaporodás, biokémiai és morfológiai változások alapján.
A tudósok megállapították, hogy a vizsgált paraméterek 71%-a a vegyszerek negatív hatását mutatta ki, míg 28% semmilyen jelentős hatást nem mért és mindössze 1 százalék tanúskodott pozitív hatásról.
Például a vizsgált paraméterek 84%-a mutatta ki a legáltalánosabban használt vegyszerek káros hatását a földigilisztákra, melyekre egyes gyomirtók és gombaölő szerek is hatnak.
„Nem pusztán két-három vegyszerről beszélünk, melyek valóban ártalmasak, az eredmények megegyeznek minden vegyszer esetében“ – közölte Donley.
Már egy 2012-ben végzett kutatás bizonyította, hogy a vegyszerek a talajban élő mikroorganizmusokat is károsítják. Egy komplex értékelésre ugyan hatással lehet az úgynevezett publikációs elfogultság, amennyiben a szerzők csak azokat a kutatásokat hozzák nyilvánosságra, melyek figyelemreméltó eredményeket mutatnak.
„Ebben az esetben azonban egyértelmű a helyzet. A publikált kutatások eredményei döntően negatív hatásról tanúskodnak“ – állapította meg Matt Shardlow a Buglife szervezettől.
Hozzátette, hogy a reprodukcióra gyakorolt döntően negatív hatás a legnyugtalanítóbb a kutatás eredményei közül. Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy a talajlakó élőlények számára a gombaölő szerek csaknem ugyanolyan károsak, mint a rovarölő szerek.
„Mindannyian bőven termő mezőgazdasági földterületekre vágyunk. Ezek a megállapítások azonban bizonyítják, hogy a növényvédő szerek károsítják a talajlakók reprodukciós képességét, szaporodását. Márpedig ha egészséges talajt szeretnénk, a növényvédő szerek biztonságosságának megítélésénél figyelembe kell venni azoknak a talajlakó élőlényekre gyakorolt hatását is“ – hívta fel a figyelmet Shardlow.
Az Európai Unió növényvédő szerek biztonságosságának megítélésére vonatkozó szabályai az atkák, az ugróvillások és a földigiliszták egy faját és a talaj mikrobiális aktivitását veszik figyelembe. Mérlegelik a tesztek kiterjesztését az ászkarákokra és a szimbiotikus endomikorrhiza gombákra is. Donley szerint ez jó hír, de ennél többre van szükség.
A szlovák földművelési tárca tájékoztatása szerint Szlovákiában 2005 és 2019 között a a növényvédő szerek felhasználása emelkedő tendenciát mutatott. Tavalyelőtt a mezőgazdaság 5 670,6 tonna növényvédő szert használt, konkrétan 2 678,8 tonna gyomirtót, 1 264,4 tonna gombaölő szert, 474,7 tonna rovarirtó szert és 1 252,7 tonna egyéb vegyszert.
A földművelési tárca közölte, hogy a rovarirtó mérgek növényvédelemből való kiiktatása következtében megnőtt a foliáris permetszerek alkalmazásának mértéke, s ezzel együtt a növényvédelemre általánosságban fordított szerek mennyisége is. Egyúttal azt is figyelembe kell venni, hogy a kevésbé veszélyes növényvédő szereknél rendszerint többszöri alkalmazásra van szükség, miáltal megnő ezek éves felhasználási mennyisége.
„Ezért az egyes hatóanyagokra és azok veszélyességére kell irányítani a figyelmet és a nem a felhasznált mennyiségre“ – nyilatkozta a minisztérium a NášVidiek.sk portálnak.
Fotó: Pixabay
Az Ekotrend Slovakia képviseletében nyilatkozó Maroš Kminčák elmondta, hogy Szlovákiában alaposabban tesztelik ezeket a készítményeket, kikérve a méhészek, horgászok és más érintett szervezetek véleményét is. A használatban lévő termékeket a pozsonyi székhelyű Központi Mezőgazdasági Ellenőrző Intézet hagyja jóvá. Megtörténhet, hogy egy szert, melyet az unión belül például Spanyolországban engedélyeztek, nálunk nem hagyják jóvá. Az agrártárca szerint a növényvédők hatásainak vizsgálata során minden ide vonatkozó kutatási eredményt figyelembe vesznek. Emellett minden állam végez saját megfigyeléseket a talajra, felszínre, ivóvízre, élelmiszerekre gyakorolt hatásokra vonatkozóan.
Kminčák a peszticidek szlovákiai alkalmazása során mutatkozó néhány problémára hívta fel a figyelmet, melyek egyike az illegális behozatal. „Szlovákiában is vannak vállalkozók, akik olyan szereket vásárolnak és alkalmaznak, melyek nálunk nincsenek bejegyezve és engedélyezve, ami komoly problémát jelent“ – állapította meg. A másik gondot a szerek alkalmazásának mértékét illető csalások okozzák. Ez annyit jelent, hogy nagyobb koncentrációban használják, nagyobb területet tüntetnek fel, s kisebb területen alkalmazzák a nagyobb területre engedélyezett mennyiséget.
Ugyancsak problémát okoz még a múltból egész területek kontaminált volta is, például Árvában, ahol burgonyát termesztettek, s még mindig megtalálhatók a DTT maradványai.
Ökológiai szempontból Kminčák szerint az okozza a legfőbb gondot, hogy a szereket egyénileg hagyják jóvá, mint a gyógyszereket is. Tudjuk, hogy minden vegyszernek konkrét ellenjavallatai vannak konkrét koncentráció mellett, ami rendben is lenne. A gondot az okozza, ha más szerrel kombinálva alkalmazzák ezeket, vagy együtt, bizonyos időeltéréssel.
„Minden szer lehet önmagában ártalmatlan, más szerrel kombinálva viszont mérgező. Az együttes hatásokat senki nem vizsgálja, s ez nagy kockázatot jelent, ami a jövőben megbosszulhatja magát“ – figyelmeztet a szakember.
Szlovákia-szerte emellett nagyon kevés olyan földtulajdonos van, aki törődik is a talajjal, a termőföldet többnyire bérlők művelik, akik számára közömbös, hogy milyen állapotban hagyják, csak a hasznukat nézik. Kminčák szerint nagyon fontos, hogy a növényvédő szereket helyesen, a megadott mennyiségben alkalmazzák.
A vegyszerek alkalmazása elkerülhetetlen. Ebben az esetben nem használhatnánk például antibiotikumokat sem a humán gyógyászatban. De mint mondta, jelenleg már van alternatív lehetőség is, a biológiai készítmények, melyek bizonyos esetekben hatékonyabbak, mint a kémiai anyagok. Például a spanyol üvegháziparadicsom-termesztők már egyáltalán nem használnak vegyszereket. Viszont a kémiai és biológiai készítmények nem kombinálhatók.
A gazdák egyre több ökológiai elemet alkalmaznak, kezdik tudatosítani, hogy ezek némelyike olcsóbb és hatékonyabb, mint a hagyományos szerek.
„Elképzelhető, hogy a jövőben létrejön a mezőgazdaság harmadik változata, a hagyományos és a környezetkímélő módszerek ötvözete“ – jelentette ki. Ez a modell ugyan nem lenne teljesen vegyszermentes, de már sokkal környezetkímélőbb.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
