Hátrányos helyzetű romákról készült átfogó kutatás Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken idén tavasszal. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Kutatópont Kft. 4500 fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken élő roma családok identitását, szociális és munkaerőpiaci helyzetét. A Romaság – határok nélkül II. projekt kutatási eredményeit Szegeden szakmai konferencián mutatták be június 23-án.
A kérdőíves kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek tekinti magát. A magyar anyanyelvűség mellett összetett nemzeti identitásokat találtak a kutatók. A magyarországi megkérdezettek több mint fele, Erdélyben 44 százaléka, míg a Felvidéken 31 százaléka mondja elsősorban magyarnak magát. A magyar önazonosság mellett erős roma öntudat jellemzi a válaszadókat. Az anyaországi megkérdezettek 42 százaléka elsősorban romának vallja magát. A külhoni régiókban a helyzet még összetettebb. Kifejezetten romának az erdélyi megkérdezettek 15 százaléka, magyar cigánynak 30 százaléka, míg román cigánynak két százaléka sorolja magát. A Felvidéken kifejezetten romának 32 százalék, magyar cigánynak 27 százalék, míg szlovák cigánynak 1 százalékuk tekinti magát.
A megkérdezettek hátrányos helyzete elsősorban anyagi viszonyaikban mutatkozik meg. Figyelemre méltó, hogy döntő többségük „a jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk” kategóriát jelölte meg helyzetére jellemzőnek.
Lakhatási körülményeiket tekintve összességében nem mondhatók elégedetlennek, mivel az 1-től 5-ig terjedő skálán az átlagos elégedettség 3,5 körül alakul. A magyarországiak közel fele elégedett vagy teljes mértékben elégedett az életével mostanában, hasonlóképpen az erdélyiekhez. A Felvidéken ez valamivel alacsonyabb.
A felmérés rávilágított arra is, hogy a magyarországi megkérdezettek a legfogékonyabbak a munkapiaci lehetőségekre, míg a felvidéki célcsoport a leginkább kitett a tartós munkanélküliségnek.
Pozitív eredménynek tekinthető, hogy személyes helyzetük javítását leginkább a munkapiactól várják a válaszadók, és csak másodsorban számítanak az állam vagy az önkormányzatok támogatására.
A megkérdezett vállalkozások harmada-fele alkalmazott már roma származású munkavállalót. Az érintett cégek többnyire elégedettek a munkájukkal. Az alacsony iskolai végzettségű romák foglalkoztatását csak némileg segítik elő a különböző ösztönző programok (bértámogatás, képzés). A munkaerő-felvétel fő forrásai mindhárom régióban az informális csatornák, ezért egy potenciális munkavállaló számára elsősorban a közvetlen ajánlás számít.
(Csermák Zoltán)
