Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén ma megszavazta az EU gazdasági kormányzása felülvizsgálatáról szóló jelentést. Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője tegnapi plenáris felszólalásában kiemelte: „Az Európai Unió ezúttal végre nem megszorításokkal válaszolt egy gazdasági válságra. Magyarország már 2010 óta ezt az utat járja”. Figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad ennek ürügyén végtelenül eladósodnunk, valamint elmondta, hogy a minimumadó a polgárokat sújtaná.
A képviselő kiemelte: „Az Európai Unió ezúttal végre nem megszorításokkal válaszolt egy gazdasági válságra. Magyarország már 2010 óta ezt az utat járja. Bár korábban sokan kritizálták érte, mára mindenki számára világossá vált: beruházásokra és strukturális reformokra van szükség a versenyképességhez és a fenntartható növekedéshez.”
Mindazonáltal, a túlzások helyett, józan döntéseket kell hoznunk. Győri Enikő hangsúlyozta: „A helyreállítási eszköz közös hitelfelvételből történő finanszírozása nem jelenthet precedenst. Nem élhetünk ugyanis a jövő nemzedékek terhére”.
Egyre nyilvánvalóbb az a baloldali törekvés, hogy az általuk erőltetett túlköltekezést a tagállamok eladósításán felül adóemelésből finanszírozzák. Így az állampolgárokkal fizettetnék meg a válság árát.
„A globális minimumadó bevezetése adóemelést hozna, amely növelné az állampolgárok terheit és csökkentené Európa versenyképességét. Mindkettő lassítaná a gazdasági kilábalást, tehát ez teljesen rossz irány” – figyelmeztetett a képviselő.
Győri Enikő rámutatott, hogy a koronavírus utáni helyreállítás átpolitizálása veszélyezteti egész Európa gazdasági teljesítményét és versenyképességét olyan vetélytársakkal szemben, mint Kína vagy az Egyesült Államok. „Az Európai Bizottság ne vigyen ideológiát oda, ahol annak nincs helye. A Helyreállítási Alap pénzét minél hamarabb juttassa el a tagállamoknak, hogy mindenhol megindulhasson a fejlesztési tervek végrehajtása” – szólította fel a Bizottság képviselőit Győri Enikő.
Háttér: Az Európai Unió gazdasági kormányzása biztosítja, hogy a tagállamok tudatosan költekeznek és az államadósságuk is megfelelő szinten van. A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok államadóssága a GDP (az egy főre jutó bruttó hazai termék) 60%-át, a költségvetési hiányuk pedig a GDP 3%-án nem haladhatja meg. Ezt hívjuk a maastrichti kritériumoknak.
Mivel a gazdaság rengeteget változott mióta ezeket a kritériumokat megszabták, tavaly elkezdődött ezeknek a szabályoknak a rendszerszintű felülvizsgálata. Ez a folyamat azonban a koronavírus-válság miatt háttérbe szorult és most ősszel indul aktívan újra. Az európai parlamenti jelentés ezeknek a szabályoknak a megújítására tesz javaslatokat azért, hogy a válság után az unió gazdasága újra versenyképes legyen. A reformról szóló vitában az európai baloldal legfőbb célja a költségvetési szabályok nagy mértékű fellazítása és a minél kevésbé ellenőrözött költekezés. Ez nem egy járható út, hiszen ezáltal a jövő nemzedékeire hárulna az adósságok visszafizetése és ezt a terhet nem róhatjuk a gyerekeinkre. A jobboldal azért küzd, hogy mindenki felelősségteljes költségvetési politikát folytasson, hogy ténylegesen növekedésnek induljon a gazdaság és a felnövő újabb generációk adósság nélkül, jólétben élhessenek.
(Győri Enikő tájékoztatója/Felvidék.ma)
