Felvidéki örökség címmel sorozatot indított CoolTour rajongóinak a YouTube csatornáján. Ezúttal Varga Gábor túravezető Felső-Magyarország paradicsomából üdvözölte a követőket.
Mint kifejtette, egy kulturális utazássorozatra hív a Felvidék rejtett emlékeinek a felkutatására, melyet mint „Felvidéki örökség” neveztek el.
Leginkább a Magas- és az Alacsony-Tátra, a Gömör-Tornai karszt és a Szlovák Paradicsom azon csúcsait, szurdokvölgyeit és emlékhelyeit kutatják, melyeket egykoron a Magyarországi Kárpát Egyesület nagyjai kutattak és építettek ki, mint egy örökségül hagyva számunkra.
„Bár ezek többsége már feledésbe merült, de mi felkutatjuk és megőrizzük emléküket. Hát tartsatok velünk és fedezzük fel közösen! Mai túránk során Róth Márton tanár úr egyik elfeledett emléktábláját keressük fel a Szlovák Paradicsom Nagy-Sólyom-völgyében és azon belül is a róla elnevezett Róth-szakadékban / gugyorban. Mint látjátok a ruházatomat a kor stílusának megfelelően választottam ki, ezzel is tisztelegve a Magyarországi Kárpát Egyesület iglói osztályának alelnöke előtt” – mondta Varga Gábor.
A kisfilmben, melynek premierjét augusztus 3-ra időzítették a Szlovák Paradicsomban, a Nagy-Sólyom-Völgyben a sárga jelzésen haladva, a Sólyom-patak folyásával ellentétesen, 18 km-t tettek meg és nagyjából 580 m tengerszinti magasságot küzdöttek le.
A Nagy-Sólyom-völgy a Szlovák Paradicsom nyugati oldalán terül el és a Kis-Sólyom-völggyel közösen része a 700 ha kiterjedésű, Sólyom természetvédelmi területnek. Ez egyben a legnagyobb és a legjobban megőrzött természetvédelmi terület a Szlovák Paradicsomban. De a Nagy-Sólyom-völgyet, nem véletlenül nevezik a leghatalmasabbnak, mivel a 4,5 km-es hosszával a leghosszabb és a 300 m-es magas sziklafallal a legmonumentálisabb szurdokvölgy a Szlovák Paradicsomban.
Mint Varga Gábor elmondta, nem csak ezért lehet kedves számunkra ez a völgy, melyben a Sólyom-patak zubog alá, hanem az itt fellelhető több mint 50 barlang, a karsztképződmények sokasága, a vízesések és zuhatagok tömege, mohafüggönyök, a káprázatos növényvilág (vörösfenyő, jegenyefenő, lucfenyő, ibolya, kökörcsin, százszorszép, …) és a különleges állatvilág (hegyi billegető, vízirigó, tarajos gőte, szalamandra) és a nagytestű ragadozók mint a medve, farkas, hiúz érintetlen és érzékeny élőhelye. Ez igazi természeti csoda!
Megtudtuk, hogy Róth Márton tanár úr, iglói főgimnáziumi tanár, a Magyarországi Kárpát Egyesület korabeli turistamozgalmának kiemelkedő alakja 1841. augusztus 3-án született Késmárkon, azaz 180 évvel ezelőtt ezen a napon.
1870 és 1909 között tanított az iglói főgimnáziumban latin és német nyelvet, valamint történelmet. Szerény és szelíd lelkű puritán embernek ismerték. 1875-től tagja volt a Magyarországi Kárpátegyesület vezetőségének és 14 éven át szerkesztette a MKE évkönyvét. Évekig volt az MKE iglói osztályának alelnöke, Hajts Béla mellett.
A Magas-Tátrában a menedékházak építéseinek, az útépítések és útjelzések intézője volt. 1858-ban egy társával együtt feljutott a Fehér-tavi-csúcsra. Nevét a Magas-Tátrában a Róth Márton-csúcs, és a Szlovák Paradicsomban pedig a Róth-szakadék őrzi. A tanár úr 1917. február 25-én hunyt el Iglón, ott is van eltemetve.
„A Nagy-Sólyom-völgy feltárása: A völgy teljes hosszán, elsőként 1898. augusztus 20-án, (Sz. István ünnepén), Róth Márton, vejével és dr. Filarszky Nándor botanikussal haladt végig. Egy hónappal később ugyanezt az utat, az előző csapat, Forberger Vilmos fényképésszel kiegészülve, ismét megtette. Ekkor készültek az első felvételek, nem csak a Nagy-Sólyom-völgyről, hanem magáról Felső Magyarország Paradicsomáról a mai Szlovák Paradicsomról.
1899-ben Róth Márton egy katonai alakulat segítségével, turistautat épített a szurdokba és tulajdonképpen ez indította el a hegység turisztikai feltárását.
Itt látható a dél felé ágazó Kis-Sólyom-völgy, melyet 1899-ben szintén Róth Márton és társai tártak fel. Sajnos 1927 és 1930 között fakitermelés folyt a völgyben, mely jelentős mértékben tönkretette. Emiatt, de elsősorban természetvédelmi okok miatt, ma már nem vezet jelzett turistaút a völgyben, és így le van zárva a turisták elől.
Nem véletlenül nevezik a helyet a Sólyom-völgyének. Ehhez két hiedelem is tartozik.
Az egyik vérfagyasztó hiedelem szerint, a 19. században az itt dolgozó hámorokban dolgoztak az emberek, és az egyik ilyen munkásnak a felesége Fűrésztelepről minden nap vitte számára az elemózsiát. Szokása szerint magával vitte újszülött csecsemőjüket is, kit letett a tisztáson a zöld fűbe, míg feltálalta a férjének az ebédet. Ezt a magasból meglátta egy hatalmas sólyom, és könnyű prédának tekintve a csecsemőt el is rabolta azt. Azt mondják, hogy még mai napig megtalálni a csecsemő csontjait a völgyben. A másik pedig, ha felülről megnézzük a völgyet, akkor egy kitárt szárnyú sólyomra hasonlít.
Nagyjából a völgy középső részén járunk, amikor elénk tárul a Kő-kapu szoros. A Nagy-Sólyom-völgy innét már a vadregényesebb arcát mutatja zuhatagjai, vízesései és kaszkádjai szépségével. Először az Alsó-kaszkádot, majd a Kis-vízesést azok után a Felső-kaszkádot és legvégül a csodás Nagy-vízesést érjük el.
Érdekessége, hogy bár Kis-vízesésnek nevezik, mégis a maga 8,5 méteres magasságával magasabb mint a Nagy-vízesés, mely csak 7 méter magas. De ebben az esetben nem a magasságára kell gondolnunk, hanem a megnevezés a vízhozamtól függően akár ki is száradhat – teszi hozzá Varga Gábor. Ezt elhagyva a völgy már kiszélesedik, és hamarosan megérkezik a turista a Róth-szakadékhoz.
Fölöttünk, 1010 méteren terül el a mindössze 7 ha kiterjedésű Felső-síkság természetvédelmi terület. Ezt a hegyi rétet a nagy számban itt nyíló zergeboglárnak és közönséges haranglábnak köszönhetően a Szlovák Paradicsom legszebb virágoskertjének nevezik.
S ezzel megérkezünk a Nagy-Sólyom-völgy legvadregényesebb szakadékába, melyet Róth Márton tanár úr tiszteletére neveztek el. Ezt jelzi az emléktábla is, melyet 1927-ben helyeztek el a sziklafalra.
Martini Róth – a neve latinul áll rajta, mert azokban az időkben magyarul nem igazán lehetett táblákat megnevezni, elhelyezni. Kerestünk egy kis kövecskét a szakadékból, melyet túránk után elvittünk Róth Márton iglói sírjához, ezzel tisztelegve munkássága előtt és mintegy megköszönve a ránk hagyott örökséget” – mondta el a kisfilmben Varga Gábor.
Aztán a túrafilmet tovább követve a Róth-szakadékot elhagyva, kiérünk a piros jelzésű Glatz-útra. Majd az út visszafelé először a Glatz-fennsíkon halad a Kis-tisztás elágazásáig, innét pedig fokozatosan lefelé a Pals-gerincen egészen a Régi-erdészházig, a túra kiinduló pontjáig.
„Reméljük, hogy tetszett kulturális utazássorozatunk, a „Felvidéki örökség” első része. Egy hónap múlva jelentkezünk az újabb résszel, ahol a Magas-Tátrába látogatunk el és egy olyan, sajnos ma már elfeledett, de a kor egyik legjobb hegymászójának állítunk emléket, aki a híres Szepsi trió egyike volt” – árulta el Varga Gábor.
Addig is kövessék a CoolTour-t az Instagram és a Facebook oldalukon, valamint iratkozzanak fel a YouTube csatornájukra is, mert megéri. És ha tetszett a videó, nyomjanak egy „liket”.
Ha viszont Önök is szeretnének részt venni a maihoz hasonló vezetett túrán a Nagy-Sólyom-völgyben keressék fel a www.cooltour.sk weblapot és jelentkezzenek bátran.
(HE, Felvidék.ma)
