Augusztus 5-én elhunyt Vércse Miklós tanár, helytörténész, műfordító.
A csallóközi Lidértejeden született 1932-ben. Tanítói oklevelet a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett. Fiatal pedagógusként Párkányba került, itt alapított családot, és kis megszakítással itt is tanított nyugdíjazásáig.
Párkány városa munkásságáért 1993-ban Pro Urbe díjjal tüntette ki.
Iskolai munkája mellett kezdett helytörténettel, műfordítással foglalkozni. Főleg ismeretterjesztő, ill. gyermekkönyveket, továbbá szlovák népmeséket fordított magyar nyelvre. Első megjelent fordítása Hana Zelinová Szelesvölgy csillaga című ifjúsági regénye volt (1968).
Cikkei, karcolatai, műfordításai főként szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Tagja volt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, a Magyar Írószövetségnek.
Fontosabb munkái:
Kondás Jankó meg az aranyhajú lány, gyűjt. Samo Czambel, mesék (1975); A Simon Júda vásár története. (1996); Ján Lacika: Bratislava – Pozsony. (2000); A Mária Valéria híd története, a híd krónikája. (1999) (szlovákul 2000); Párkány képeslapjai – Štúrovo na pohľadniciach (2005); Vércse M.: Pató Pál úr nyomában (2019)
(Pásztó András/Felvidék.ma)
