„Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője.” (Kodály Zoltán)
Öröm az ürömben – a járvány okozta fenyegetettségben, hogy a minap csomagot hozott a posta: két kórusgyűjteményt. A kiadványok szerzője dr. Horváth Géza, a fáradhatatlan tanár, karnagy kolléga, a felvidéki zenei élet „jótevője”.
Az egyik kiadvány esztétikus borítóján ez olvasható: Horváth Géza A napfény áthatol… Kórusgyűjtemény Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 81. LILIUM AURUM; belül: Felelős kiadó Hodossy Gyula.
Idézet a kórusgyűjtemény bevezetőjéből: „Tíz éve jelent meg a Csemadok Művelődési Intézetének gondozásában Horváth Géza kórusműveinek gyűjteménye Este van, este van címmel. Ahogy abban a kötetben, ugyanúgy ebben is találunk egynemű – és vegyeskari műveket: egyháziakat, népdalfeldolgozásokat és kortárs költemények ihlette kórusműveket.
Ez a kötet elsősorban a 2011 óta eltelt évtized szerzeményeinek válogatását tartalmazza, de helyet kapott benne néhány olyan kórusmű is, amely jóval korábban: az 1980-as vagy az 1990-es években keletkezett. „(…)… a szerzőnek ezúttal is az a szándéka, gazdagítsa a magyar énekkarok kórusműválasztékát” – Huszár László írásából.
A bevezető írást Horváth Géza eképpen fejezi be: „Laci utolsó napjaiban – nem törődve a karantén okozta nehézségekkel – ezzel a kórusgyűjteménnyel (is) dolgozott. Ezért is került oda a kötet alcímébe: «Huszár László emlékére»”.
Tudom, ez nem sok minden, hiszen ennél sokkal többet érdemelne. Fáradhatatlan értékmentő és szervező munkáját csak most tudjuk igazán csodálni, amikor már nincs közöttünk.”
A 16 egynemű karra (gyermek- és női karra) írt művet és a 16 vegyeskari művet tartalmazó A napfény áthatol című új gyűjteményt bizonyára nagy örömmel lapozzák majd a mindig újítani vágyó karnagy kollégák.
A másik kiadvány a Különös éjszaka volt… című, (alcíme) Örökzöldek kórusfeldolgozásai – Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 80. Kiadta a Szlovákiai Művelődési Intézet Dunaszerdahelyen, a kiadásért Huszár László igazgató felel.
A még 2020-ban megjelent kórusgyűjtemény 18 örökzöldet tartalmaz, Horváth Géza kórusfeldolgozásait: kettő női kari, a többi vegyeskari feldolgozás; fele-fele arányban magyar, illetve idegen szerzők dalai.
A kötet előszavában írja Horváth Géza: „Idestova négy évtizede vezetek kórusokat. Ezek közül hármat (a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Franz Schubert Gyermekkarát, a zselízi Franz Schubert Vegyes Kart, és a zselízi Voces Selyzienses kamarakórust) magam alapítottam (…) Már a kezdetek kezdetén rá kellett döbbennem, hogy az igényes művek több hónapos betanítása közben ajánlatos olykor más műfajokhoz is hozzányúlni.
Ez – persze – nem jelent »lazítást«, hiszen egy könnyűzeneinek nevezett feldolgozás betanulása és előadása semmivel sem igényel kevesebb odafigyelést, mint a »komolyabbnak« mondott kórusműveké. (…) Ezeket a feldolgozásokat elsősorban azért írtam, hogy egy-egy kórustalálkozón a hangversenyt követő közös vacsora alatt kórushoz méltó igényességgel indíthassuk a »mulatást«.
Ennél azonban jóval több lett belőle: számos alkalommal hívták meg a zselízi énekkart azzal a kéréssel, hogy műsorukban ezek a darabok is (vagy kizárólag ezek a darabok) szerepeljenek. Más kórusok is felfigyeltek a könnyűzenei feldolgozásokra, és felvették repertoárjukba ezek valamelyikét, vagy rendeltek saját használatra újakat. (…) A kottában gitárakkordokkal feltüntettem a kórushangzásnak megfelelő harmóniákat is. Ezek többnyire megegyeznek a forrásanyagokban közölt harmóniákkal. Kinek ajánlom ezt a kötetet? Elsősorban azoknak a kórusoknak, melyek örömzenélésre is törekszenek. Külön hangsúlyozom az »is«-t. Mert ez a műfaj olyan, mint a jókor felkínált desszert. Kiemeli, de nem helyettesíti a főétkezést.”
Horváth Gézának a könnyűzenei feldolgozások létjogosultságával kapcsolatos – a fentiekben megfogalmazott érvelésével teljes mértékben egyetértek. Szerintem egy-egy, a kórushoz méltó igényességgel feldolgozott, s csakúgy méltó igényességgel előadott, mívesen megformált örökzöld műsorra tűzése is hagyományőrzés: a szépkorú hallgatóra a ráismerés örömével, az ifjabbakra pedig a megismerés örömével hat; frissíti a hallgató figyelmét. A komáromi Gaudium vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes fellépésein mind Horváth Géza feldolgozásai – például a Különös éjszaka volt…, a Meseautóban címűek –, mind másoké, a közönség részéről minden alkalommal örömmel fogadottak, sikert aratnak.
Kedves kollégánk, Géza barátunk! Születésed 70. évfordulója alkalmából ezúton is gratulálunk! Jó egészséget, töretlen munkakedvet kívánunk, s hogy még sokáig folytathasd jótevői tevékenységedet!
Befejezésül néhány „üzenet”: Németh Amadé, zeneszerző, karmester, zenei szakértő A magyar operett története című könyvében így üzen: „Két árvíz és három földrengés közt az ember nem Brahmsot, Wagnert hallgat, hanem Strausst, Lehárt, Kálmán Imrét. Ez így fog maradni, míg valaki fel nem talál valami hatékony pótszert ellenük. S csak remélni tudjuk, hogy ilyen pótszer nem létezik.”
Kodály Zoltán: „Amiként Jókai Mór történeteivel, Lehár Ferenc dallamaival szerzett örömet az emberiség millióinak.”
Petőfi Sándor: „Ne fogjon senki könnyelműen / A húrok pengetésihez!”
(Stirber Lajos, a komáromi GAUDIUM vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes karnagya/Felvidék.ma)
