„Ez tartott meg bennünket ezer évig: a hagyományaink. Ha megszűnnek, megszűnünk mi is.” Kallós Zoltán szavait egy, válaszúti népművészeti gyűjteményében vele készült filmrészlet idézte, bevezetésként a nevét viselő díj átadási ünnepségéhez, amelyet az államalapítás és az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartottak a Karmelita kolostorban.
A külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a gazdasági önszerveződésben végzett kiemelkedő tevékenységet elismerő díj neve 2018-ban, a Magyar Állandó Értekezlet javaslatára módosult Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra. A díjat a miniszterelnök adományozza a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére, amely javaslat a nemzetpolitikáért felelős államtitkár és a MÁÉRT határon túli szervezeteinek véleményén alapul.
Évente tíz személynek vagy szervezetnek adományozható a díj, amely oklevélből és emlékplakettből, valamint egymillió forint jutalomból áll.
A történelmi zászlók bevonulása és a felvidéki Pósfa zenekar által intonált Himnusz közös eléneklése után dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntötte a kitüntetetteket, családtagjaikat és a meghívott vendégeket. Kallós Zoltántól tanultuk – mondta bevezetőjében – hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk.
Csodálatos kincs örökösei vagyunk, amelynek értékeit csak ezen a beszélt, zenélt és táncolt anyanyelven tudjuk megmutatni a világnak.
Semjén Zsolt. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Ez szolgálja a személy kiteljesedését és a nemzet fennmaradását. Meggyőződésünk, hogy minden nemzet megismételhetetlen értéket hordoz, s ha bármelyik eltűnik, az emberiség lesz szegényebb. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy amikor a magyarság megmaradásáért küzdünk, egyúttal két szélsőséget utasítunk el: az egyik, amely tagadja a nemzet értékét és a múlt elavult maradványának tekinti, a másik, amely soviniszta módon tagadja a más nemzetek értékeit.
Szent István az a fundamentum, amelyre megmaradásunk épült, az ő országépítését folytatták a nagy utódok, és a mi feladatunk is az országépítés azon a helyen, ahol élünk.
Végül a kitüntetések értelméről, a legrégebbi időkbe visszanyúló hagyományáról beszélt a miniszterelnök-helyettes, s arról, hogy akik napjainkban nagyszerű teljesítménnyel gazdagítják a közösséget, azok egyszerre hősei és napszámosai a nemzetnek.
A beszédet követően dr. Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat az idei év tíz kitüntetettjének, név szerint a következőknek:
Ferencz Angéla néprajzkutató, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője Románia legnagyobb és legrégebbi régizenei fesztiválját szervezi évről évre Csíkszeredán.
Meleg Vilmos színművész a Nagyváradi Állami Színház, a jelenlegi Szigligeti Színház társulatának tagjaként 2016-ig, 2002–2009 között művészeti vezetőként szolgálta a közönséget, 2016-tól nyugdíjba vonulásáig a Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatója volt.
Haszmann Pál Múzeum Csernátonban. Az 1973-ban megnyílt falumúzeum alapítója az idén tavasszal elhunyt Haszmann Pál pedagógus volt. Az ő és feleségének gyűjteménye az erdélyi élet és a hagyományos mesterségek megannyi értékes darabjával, nemcsak a látogatókat, de e mesterségek mai alkotóit is vonzza. A díjat az alapító lánya, a múzeum folytatója, D. Haszmann Orsolya vette át.
A Komáromi Jókai Színház a kassai Thália mellett a Szlovákiában működő két magyar nyelvű színház egyikeként fontos szerepet tölt be a felvidéki magyarság közművelődésében. 1952-ben alakult, 1990-ben vette fel jelenlegi nevét. 1996-ban a Mečiar-kormányzat megszüntette jogalanyiságát, amit csak 1999-ben szerzett vissza. A színház ellátja a népszínházi funkciót is, hiszen az 1987-ben átadott épületén kívül rendszeresen járja a vidéket, hogy a legkisebb falvakba is elvigye az igényes színházművészetet.
Semjén Zsolt és Potápi Árpád Jáno átadja a Komáromi Jókai Színháznak odaítélt Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat Gál Tamásnak, a teátrum igazgatójának.
MTI/Bruzák Noémi
Dr. Simek Viktor rajztanár és karnagy, Zoboralja szülötte. A 80. születésnapjához közeledő művész tevékenysége szerteágazó. Hét éven át karvezetést és vezénylést tanított a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Zenei Tanszékén, a magyar énekkar karnagya volt, és a zoboralji népdalok világán keresztül jutott el a táj népviseletének tanulmányozásához és művészi ábrázolásához. 2002-ben Budapesten a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki.
Semjén Zsolt átadja a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat Simek Viktor rajztanárnak, karnagynak.
MTI/Bruzák Noémi
A nagykikindai Egység Művelődési Egyesület tavaly ünnepelte volna fennállásának 75. évfordulóját. Az egyesület, amelynek 250 tagja, felnőtt és diák drámaszakosztálya is van, bizonyíték arra, hogy a magyarság szórványban is tud és akar alkotni, értékes kulturális programokat létrehozni.
A Hét Nap vajdasági magyar hetilap is fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. Első száma Újvidéken jelent meg, hét év múlva került át Szabadkára, ahol ma is működik. A színes, magazin jellegű hetilapban a közéleti témáktól a horgászoknak szóló rovatig minden korú és érdeklődésű vajdasági magyar talál olvasnivalót.
A pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben 1946 óta több mint kétezer különböző tartalmú és jellegű rendezvényt tartottak, és tevékenységével több mint 100 kitüntetést, oklevelet érdemelt ki. A szórványban őrzi a magyar nyelvet és hagyományt és otthont ad a tagságában szép számban jelen lévő németek, szerbek, bukovinai székelyek, szlovákok kultúrájának is.
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség 1991-ben alakult, tehát 30 évre tekinthet vissza az önkéntes alapon szerveződő mozgalom, amely jellemes, istenhívő, testben és lélekben jól felkészült fiatalokat segít nevelni a magyar közösség számára. Ötletgazdája és szervezője az Összetartozásunk Tüze június 4-i megemlékezésnek, valamint kezdeményezője a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének.
A Csöbörcsök Táncegyüttes 1989-ben Stuttgartban alakult, elnöke Kemény János. A közösség célja, hogy átadja a népzene, néptánc és a néphagyományok értékeit a felnövő generációknak. A szakmai hétvégék szervezése mellett táncházzal, élő népzenével várják a különböző korosztályokat. Kemény József alapította a közösség legkiemelkedőbb rendezvényét, a Nyugat-európai Magyar Néptáncfesztivált.
A díjátadó ünnepség Meleg Vilmos versmondásával, Szabó Júlia és a Pósfa zenekar zoboraljai népdal-összeállításával ért véget.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
