Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Praznovszky Mihály muzeológus, irodalomtörténész, ismert Madách- és Mikszáth-kutató. Felvidék-szerte számos helyen tartott már előadást, a szklabonyai és alsósztregovai irodalmi események állandó részvevője, szónoka.
Praznovszky Mihály 1946. november 29-én született Salgótarjánban. Szülővárosában érettségizett, majd a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtár szakán szerzett diplomát. Ezt követően az ELTE könyvtár–történelem szakát is elvégezte. 1981-ben ledoktorált, 2000-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa címet szerezte meg.
Praznovszky Mihály Tisztelőd s barátod – Arany János levelezése Madách Imrével című kötetét ismertette Balassagyarmaton (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Munkahelyei között találjuk a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot, melyet hét éven át vezetett. Majd a Nógrád megyei és a Veszprém megyei múzeumi igazgatóság vezetője. A kilencvenes években a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Számos civil szervet tagja, mások mellett a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke.
Kutatási területe Madách Imre és Mikszáth Kálmán irodalmi munkássága, élete.
Előadásai során az értékes ismereteket egyedi humorával fűszerezve tárja a hallgatóság elé. Mindez hozzájárul a néha oly komoly s nehezen emészthető tények könnyedebb felfogásához. Humorában felsejlik a mikszáthi humor, a palócföldi jókedv.
Ebből fakadó barátsággal fordul a térség embereihez, a földijeihez, ám a madáchi-mikszáthi földre tévedő idegent is ily módon köszönti. Igazi palócként átörökíti a Mikszáth által oly alaposan kifejtett jópalóci rítust.
Gazdag publikációs tevékenységéből csupán szemezgetünk. Madách és Arany János irodalmi barátságát vázolja fel a 2017-ben megjelent Madách arany évei című kötete. A témát folytatva 2018-ban jelent meg a Madách Imre és Arany János levelezését feldolgozó Tisztelőd s barátod című kiadványa.
Praznovszky Mihály a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékházban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A Felvidékhez számos szál köti. A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által fenntartott alsósztregovai Madách-kastély állandó kiállításának kurátoraként gyakori és visszatérő vendég a kastélyban.
Az ő ötletei alapján újult meg a 2010-es évek derekán az irodalmi múzeum tárlata. Neki köszönhetően a csodás külső felújítást értékes belső átalakítás követte.
Madáchhoz kötődő viszonyáról a Madách arany évei című könyvben így vall:
„S persze mindennek van egy érzelmi kötődése is. Magam is nógrádi vagyok, a Salgótarjáni Madách Gimnáziumba jártam. Egy ideig megyei múzeumigazgató lévén a csesztvei Madách-kúria is felügyeletem alá tartozott (…) Közös szülőföld, s ma már szülővárosomtól fél óra autózás után az Ipolyon átvezető Madách-hídon ott lehetünk Alsósztregován. A kastélyban, a parkban, a síremléknél.”
Alsósztregova mellett a felvidéki irodalomkedvelők, emlékezők a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékházban is gyakorta összefuthatnak a mai napon jubiláló kutatóval. Mikszáth élete Az ember tragédiájának szerzőjéhez hasonlóan a kutatásainak homlokterébe került.
Számos kiadványban ismertette a kutatási eredményeit. Többek között szerkesztője a 2017-ben kiadott Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései című könyvnek.
Praznovszky Mihály és Jarábik Gabriella a szklabonyai könyvbemutatón (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Napjainkban is igen tevékeny, kisebb-nagyobb anyagokon dolgozik. Mindkét szeretett kutatási területe jubilál az elkövetkezendő esztendőkben.
Mint a likeBalaton portálnak idén nyáron nyilatkozta: „Van egy közeli évforduló, arra készülünk: 2022-ben lesz Mikszáth születésének 175. évfordulója. Ez is kerek és fontos évszám (…) Ami igazán fontos még, hogy Fráter Erzsébetről – Madách Imre feleségéről – írok, amelyben megbirkózom a lehetetlennel. Megpróbálok ugyanis segítséget adni az olvasóknak és a tankönyvíróknak, hogy másként lássák e szerencsétlen sorsú nő tragédiáját, mint ahogyan azt 150 éven át belénk sulykolták. Fontos évforduló lesz 2023-ban, ugyanis akkor lesz Madách Imre születésének 200. évfordulója. S ha van európai értékünk, akkor az Az ember tragédiája. Talán egyszer elérjük, hogy ő legyen az egyik leghíresebb magyar, akinek művét 40 nyelvre lefordították, a világ színpadain bemutatták. Aki egy olyan drámát alkotott meg, amely egyszerre foglalja össze történelmi távlatokban a magyarság és az emberiség sorskérdéseit.”
Isten éltesse Praznovszky Mihályt!
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
