Szakmai és politikai körökben kezdetét vette a választási rendszer módosításáról szóló vita. Több konkrét javaslat is elhangzott és a sajtó is felmelegítette a témát. Itt az ideje tehát, hogy megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat picit más szemszögből. Olyan szemszögből, amely elősegítheti a nemzetközösségünk jövőbeni hatékony, regionálisan is elkötelezett parlamenti képviseletét.
Amikor az MKP berkeiben a jövőbeni hatékony parlamenti képviselethez való legiszlatív utat kerestük, ütköztettük a két lehetséges, kézenfekvő választási jogszabály-módosítást:
a választási küszöb lecsökkentését a mai 5 százalékról 3 százalékra, illetve a több választási körzet kialakítását.
Mindkét változat mellett érveket vonultattunk fel, miközben tudtuk: az előbbi Szlovákiában irreális és még sokáig az marad (itt nem divat a többségitől eltérő más nemzetközösségek pozitív diszkriminációja), az utóbbi felé vezető út pedig megtalálható az aktuális kormányprogramban, egészen pontosan így: a kormány támogatja a szakmai párbeszéd elindítását, melynek célja, hogy a választási rendszer és a választási körzetek átalakításának lehetőségeit megvizsgáljuk.
Kezdődjön el tehát a szakmai párbeszéd. A választási rendszereket tekintve az egyik szélsőség a szlovákiai gyakorlat, ahol egy választási körzet az egész ország. A másik véglet az, ahol számos egymandátumos választási körzet található. Részben így van Magyarországon is, ahol 106 egymandátumos választási körzet található, ezeket egészítik ki a pártlistás mandátumok, hogy végül megteljen a 199 parlamenti képviselői hely az Országházban. A két véglet között foglal helyet a néhány vagy számos többmandátumos választási körzet rendszere. Ez tűnik esélyesnek, ma ide irányul többek igyekezete Szlovákiában. Ennek ellentmond az a tény,
hogy a pozsonyi törvényhozásban helyet foglaló pártok legtöbbjének a mai rendszer felel meg, hiszen egy országosan (el)ismert vezető a párt arca. Neki pedig az, ha az ország = egy választókörzet.
Maradjunk tehát a kormányprogramba foglaltaknál: az eddigi vita alapján, valamint Szlovákia közigazgatási beosztását figyelembe véve, a legesélyesebbnek az tűnik, ha a megyék, kerületek mentén 8 választási körzet jön létre a parlamenti választásra. Nézzük meg, ilyen beosztásnál hogyan végzett volna az MKÖ a 2020. évi parlamenti választáson. A 8 választási körzetből álló rendszerben Nyitra megyének 18 mandátuma lenne a pozsonyi törvényhozásban.
A választási eredmény Nyitra megyei bontásban a következő volt 2020-ban: OĽaNO 23,03%, Smer 17,76%, MKÖ 12,31%. A többi párt 10 százalék alatt teljesített. A töredékszavazatok figyelembe vételével ez az MKÖ-nak 3 mandátumot biztosított volna a pozsonyi parlamentben.
Hasonló eredmény született Nagyszombat megyében és meggyőződésem, hogy Kassa megyében, valamint Besztercebánya megyében is összejött legalább az 1 mandátum (nem számítottam ki). Sőt, kevesen tudják, hogy a 2019. évi európai parlamenti választást az MKP Nyitra megyében megnyerte 19,5 százalékkal, a többi párt eredménye a következő volt: Smer 17,9%, PS+Spolu 16,8%, Kotleba-LSNS 13,1%. Más pártok 10 százalék alatti eredményt értek el. Érdekességképpen jegyzem meg, a kormányzó Híd 6,1 százalékot, míg az ellenzék vezére, az OĽaNO 4,4 százalékot szerzett.
A felsoroltakból talán kitűnik, hogy van létjogosultsága annak, hogy 8 választási körzetben gondolkodjunk. Nem csupán a Szövetség bejutási esélyeit növelné meg jelentősen – különösen a mai közvélemény-kutatási eredményeket látva – hanem a majdani parlamenti képviselők regionális kötődését erősítené meg, alaposan.
Hiszen ma a képviselők harmada pozsonyi. A vidék tehát erősen alulképviselt. Mindezt nem azért írom, mert célunk a parlamenti küszöb átugrása, a parlamenti képviselet megszerzése. Végképp nem ez a célunk. Ez csupán eszköz a közösségünk és régióink, szülőföldünk sokkal hatékonyabb, eredményesebb képviseletére az eddigiekkel, különösen a mai állapotokkal összehasonlítva. Ez az igazi célunk. Remélem, az itt élő polgárok többségével karöltve.
A szerző Nyitra megyei képviselő, a Szövetség frakcióvezetője.
(Farkas Iván/Felvidék.ma)
