Szlovákiában enyhén erősödött a háború gazdasági következményeitől, főleg a drágulástól és a gazdasági válságtól való félelem. Ez az aktuális Hogy vagy, Szlovákia? elnevezésű felmérésből derül ki.
A felmérésben résztvevők csupán 27,5 százaléka lenne hajlandó háború esetén harcolni Szlovákiáért.
Akárcsak egy hónappal korábban, a válaszadók most is az energiaárak növekedésétől és az inflációtól tartanak leginkább (88,7%, korábban 85,7%).
Enyhén erősödött a háború okozta gazdasági válságtól való félelem (77,5 százalékról 83,6 százalékra). Némileg gyengült az ukrajnai háború miatti félelem (78,2 százalékról 74 százalékra). A korábbinál valamivel többen tartanak a harmadik világháború kitörésétől (73,6%) és attól, hogy a fegyveres konfliktus kiterjed Szlovákiára is (70,3%).
Sokakat tölt el aggodalommal a szlovák egészségügy helyzete (81,2%), valamint a szélsőséges és rendszerellenes csoportok szlovákiai népszerűsége (65,8%).
Erősödött a háborús menekültek érkezése miatti aggodalom is (68,8 %). Háború esetén az országért csak a megkérdezettek 27,5 százaléka lenne hajlandó harcolni. Az erre vonatkozó kérdésre nemmel válaszolt a válaszadók 37,1 százaléka, nem tudommal pedig 35,4 százaléknyian.
A férfiak valamivel nagyobb valószínűséggel lennének hajlandóak harcolni, mint a nők (33,5%, illetve 21,7%), ugyanakkor a férfiak gyakrabban válaszoltak nemmel erre a kérdésre.
A 60 évnél idősebb férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy harcoljanak Szlovákiáért, mint a 40 év alattiak.
„A harci kedv nagyon alacsony szintje Szlovákiában nem csupán az államba és a különféle intézményekbe vetett közbizalom alacsony szintjével, hanem egyfajta geopolitikai zavarral is magyarázható. Fontos ismerni a történelmi összefüggéseket is. Szlovákiában nincs hagyománya annak, hogy heroizáljuk a hadseregünket, és más államokkal vagy nemzetekkel ellentétben a múltban nem vívtunk meg sikeresen semmilyen nagyobb fegyveres konfliktust vagy felkelést” – kommentálta a felmérés eredményeit Robert Klobucký, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szociológusa.
Szlovákiáért hajlandóbbak lennének harcolni azok a válaszadók, akik úgy gondolják, hogy geopolitikai szempontból az országnak a Nyugat oldalán kell állnia, illetve akik támogatják a NATO-tagságot.
Az egyetemi végzettségűek kevésbé lennének hajlandóak fegyvert fogni. A közvélemény-kutatást március 31. és április 7. között végezték el, 1000 válaszadó bevonásával. A felmérés az MNFORCE cég, a Seesame kommunikációs ügynökség, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) együttműködésének eredménye.
(TASR/Felvidék.ma)
