1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írta alá a Nagy Trianon-palotában, Párizs mellett a trianoni békeszerződést magyar részről Drasche Lázár Alfréd államtitkár, illetve Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter. Az elmúlt száz éve az azóta felnövekvő nemzedékek egy olyan kérdéssel néznek szembe, ami a nemzet számára megemészthetetlen, hiszen az akkori Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát, a lakossága 18 millióról 7,5 millióra csökkent, s a nemzet egyharmada került határon túlra. Arról nem is beszélve, hogy gazdaságilag is tönkre akarták tenni a Csonka-Magyarországot, és ebből kellett újra építkezni.
Ezzel a történelmi összefoglalóval kezdte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyarság Háza igazgatójával, Csibi Krisztinával tartott sajtótájékoztatóját a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó eseményekről. A tájékoztató színhelye – miként majd a Magyarság Háza fővárosi programjaié is, a Nemzeti Táncszínház volt.
Potápi Árpád János felidézte, hogy 2010. június 4-én fogadta el az Országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényt, amely kinyilvánította:
„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Ezt megelőzően, 2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt, aminek következtében megindulhatott egy olyan radikális nemzetpolitikai váltás, megerősítve az egész nemzetben az összetartozás tudatát és érzését itthon és az utódállamokban.
Az elmúlt 12 év a mögöttünk lévő 100 év legsikeresebb időszaka volt: megerősítettük a magyar intézményrendszert és a magyar közösségeket szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában, megtartóvá tettük a szülőföldet.
Talán elmondhatjuk, hogy a most felnövekvő gyerekek és fiatalok sokkal inkább értik Trianont, mint az előző nemzedékek, ezért olyan programot állítottunk össze, ami a fiataloknak szól.
Az idei esztendő különlegessége, hogy a magyarság legnagyobb szakrális ünnepe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú pont június 4-re, a nemzeti összetartozás napjára esik. Tekintettel erre a különleges egybeesésre, Csíksomlyó és általában Erdély idén kiemelt helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek.
Az idei esztendő másik különlegessége: év elején a Magyarság Házával karöltve meghirdettük a Tamási Áron 125 emlékévet, így az idei június 4-i események szorosan kapcsolódnak majd nagy írónkhoz, Tamási Áronhoz, illetve a Tamási Áron 125 emlékévhez is.
E két esemény jelképesen összekapcsolódik a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, azaz az Össznemzeti Zarándokvonat nevében, amelyet a Tamási Áron-mozdony húz. A szerelvény június 3-án, pénteken kora reggel indul Budapestről, a Keleti pályaudvarról.
Egy nappal korábban, június 2-án indulnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a népviseletbe öltözött lovas zarándokok Erdély különböző pontjairól. Útjukat ötödik alkalommal szervezte meg és támogatja a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Idén 205 lovas vesz részt Kovászna, Hargita és Maros megyékből, valamint hárman Mariazellből. Fővédnökük: Urbán Erik erdélyi ferences rendtartományi főnök, s az előző évekhez hasonlóan idén is részt vesz Potápi Árpád János államtitkár is. A három erdélyi tájról induló lovas zarándokcsoport június 3-án, pénteken egyesül Csíkszeredában, a Mikó-várnál, majd másnap érkeznek a csíksomlyói szentmise színhelyére.
A lovas zarándoklat célja a lovas hagyományok ápolása, erősítése és a közösségi élmény mellett az összmagyarság imaüzeneteinek eljuttatása Csíksomlyóra. A világ minden tájáról, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is érkeznek imaüzenetek mindazoktól, akik személyesen nem lehetnek jelen. A csíksomlyói pünkösdi búcsú idei jelmondata: Pax et Bonum – Béke és jóság.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság egyhetes kulturális programsorozatot is szervez közösen a Magyarság Házával Erdély szívében: Madéfalván, Csíksomlyón, Farkaslakán, Gyimesfelsőlokon és Gyergyóremetén. Ezekről, valamint a Magyarság Háza saját programjairól Csibi Krisztina igazgató adott tájékoztatást.
Az ünnepi eseménysort ma (május 30. hétfő) Pünkösdi beszélgetés nyitja késő délután az Aranytíz Kultúrházban. Június 2-án a Magyarság Háza Filmklub Extra keretében Nyelvépítész címmel az Argentínában élő Benedek Zsuzsanna portréját mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Június 3-án a Tamási Áron 125 emlékév jegyében indul a Tamási Áron-mozdony által vontatott Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz a Keleti pályaudvarról. Június 4-én a Nemzeti Táncszínházban egész nap egymást váltják a programok délelőtt 10 órától.
Gyermektáncház várja a legfiatalabbakat a vajdasági Horgos néptáncoktatóival és művészeivel, majd a Lúdas Matyi zenés-táncos meseelőadását tekinthetik meg a Szabadkai Gyermekszínház vendégjátékaként.
Izolda népi játékaival (fa körhinta, hordólovagló, teknőhinta, gólyalábak, egyszemélyes libikókák, gyereksarok kukoricamorzsoló, főzőcske, hintaló, óriás csúzli, ügyességi játékok, elkapó játékok, horgászó játék, sajtfal, célba dobó, asztali játékok, diótörő) folytatódik a gyerekprogram. A nagyobbak a kézműves foglalkozáson a Kárpát-medence minden tájának művészetéből kapnak ízelítőt: fakanálbáb, tulipános kis kosár (Erdély), népi textildíszítés és hímzés – nemzeti szimbolika a palóc hímzéseken, szalmadíszek és szalmakokárda készítése, népi bútorfestés alapjai gyerekeknek – nemzeti szimbolika a népi bútorfestésben, palóc ládák motívumai alapján (Felvidék), gyöngyfűzés és viaszgyertya-készítés (Vajdaság).
Délután Mosó Masa mosodája címmel a Szatmárnémeti Északi Színház Brighella Bábtagozatának bábos meseelőadása várja a gyerekeket, míg este a premierként színpadra lépő Hetedhét című zenés-táncos produkció Kárpát-medencei művészek részvételével minden korosztályhoz szól. Június 15-én nyílik Magyar | Művész | Világ címmel kiállítás a diaszpórában élő magyar képzőművészek válogatott alkotásaiból a Bálnában.
A programokat ismertető tájékoztatók végén Potápi Árpád János felolvasott a beérkezett imaüzenetekből két példát Kárpátaljáról.
Lucsok Péter Miklós, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzója imaüzenete:
Istenünk, a békéért könyörgünk Hozzád. Békéért Kárpátaljának, Ukrajnának, az egész világnak, de legfőképpen saját magunk számára, hiszen a béke az emberi szívből indul ki és terjed el az egész világon.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke üzenete:
Ima Ukrajnában élő nemzetekért.
Felséges Isten, ki Atyánk vagy a mi Urunk Jézus Krisztusban. Hallgasd meg alázatos kérésünket, mert nagy nyomorúságban van a Te néped. Szenvedünk háborúságtól, félelemtől, gyásztól. Békéért könyörgünk. Békéltess meg Önmagaddal és embertársainkkal. Teremtő hatalmad elnémíthatja a fegyvereket, amikor csak akarod. Kérünk, cselekedj velünk irgalmasan, mert elveszünk. Ámen.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
