Ma délelőtt a komáromi Erzsébet hídon Szarka Tamással közösen énekelte el mintegy ezer dél-és észak-komáromi magyar diák az összetartozás himnuszát. A Kossuth-díjas zenész, zeneszerző Kézfogás című dalát a nemzeti összetartozás napja alkalmából a komáromi eseményhez csatlakozva további 316 határon túli és magyarországi intézményben, ugyanebben az időben énekelték el.
Pontban délelőtt 11 órakor csendült fel a dal, melyet Szarka Tamás az Erzsébet híd közepén együtt énekelt a körülötte lévő észak-komáromi Munka Utcai Alapiskola alsó tagozatos diákjaival.
Majd a Duna jobb és bal partjáról egyszerre induló gyerekek a híd közepén, a Duna felett találkoztak és énekelték együtt az összetartozás himnuszát. A felemelő hangulatú eseményen a sajtó képviselői mellett számos érdeklődő is részt vett.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Szarka Tamás a Felvidék.ma portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, mi sem szimbolizálja szebben és békésebben a magyar nemzet összetartozását, mint a Dunán átívelő híd és a két város, Észak- és Dél Komárom. „A világ legbékésebb módján tudjuk kifejezni, hogy nyelvünkben, hitünkben, szokásainkban igenis összetartozunk. Az eseményt értékelve annyit tett még hozzá: „Csodálatos volt, mit kívánhat többet az ember?”
Szarka Tamás, a Ghymes alapító tagja 2019-ben indította el a kezdeményezést, amelyben közös éneklésre hívta a Kárpát-medence iskoláit, közösségeit.
Akkor a budapesti Kossuth téren több mint ötezer gyerek részvételével énekelte el a Kézfogást. Ezzel megegyező időben a határokon innen és túl több száz településen csendült fel a dal. 2020-ban, a világjárvány idején szintén több százan csatlakoztak a közös énekléshez. 2021-ben az Országházban, a Szent Koronánál énekelte el a Kézfogást, amely a nemzeti összetartozás himnuszaként ismert, míg idén a komáromi Erzsébet hídra esett a választása.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
A Kossuth-díjas zenésznek a helyszínt illetően jobb választása nem is lehetett volna. Amint arról portálunk korábban hírt adott, Komárom már hivatalosan is az összetartozás városa, hiszen 2019-ben előbb a Duna jobb partján, majd 2021-ben a bal partján is – civil kezdeményezésre – a képviselők egyedi határozatokban nyilvánították Komáromot az összetartozás városának. A képviselők szerint ugyanis Komárom történelmi összetartozása tény, de emellett a „két ország egy város” gondolat szellemében számos kulturális és sportrendezvényt szervez közösen a két Komárom, a 2004-es uniós csatlakozás óta pedig már fizikai határok sincsenek közöttük.
A határozat elfogadásakor az észak-komáromi városi képviselők úgy fogalmaztak, ez „egy olyan lépés, amellyel meghaladhatjuk a történelmet.”
Ugyancsak portálunknak nyilatkozó dél-komáromi civilek is úgy tekintenek Komáromra, mint egy organikus egységre, amely nemcsak a múltban, de a jelenben is példaértékű együttműködésről tesz tanúbizonyságot.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Komárom városa előtt azonban még egy lépés áll: ahhoz, hogy Komáromot az összetartozás városaként deklarálják, a Magyar Országgyűlésnek törvényt kell róla hoznia, hiszen hagyományosan emléktörvényben iktatják a címet.
A komáromi civileknek tehát kitűzött céljuk, hogy Sopronhoz és Balassagyarmathoz hasonlóan törvényben deklarálják, Komárom, az összetartozás városa.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
