Július közepén hunyt el Sárosi Bálint erdélyi származású népzenekutató. A tudós számos szállal kötődött a Hagyományok Házához, munkásságáról az augusztus 4-én kezdődő gyergyói Egyfeszten is megemlékeznek.
„Atyai barátságban voltam Sárosi Bálinttal – idézi fel a tudóshoz fűződő emlékeit Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetője. – Nagyon fontosnak tartotta a közös földet, én ugyan gyergyói, ő pedig csíkrákosi volt, de ez Budapestről nézve nem jelentett távolságot. Nyomon követte pályafutásomat, s amiben csak kértem, támogatott.
Emlékezetes közös pillanat volt, amikor a Prima Primissima Díjat átvette, akkor én kísérhettem fel a színpadra. Híven őrizzük, amit Sárosi Bálint szakmailag letett a nemzet asztalára. Amikor mi a táncházmozgalomban a cigányzene ellen próbáltuk pozícionálni magunkat, ezt ő a fiatalság túlkapásának tekintette.
Zseniálisan látta, hogy ez a zene egységes és egy: nevezhetjük cigányzenének, avagy parasztzenének. Valóban, ugyanazok a cigányzenészek játszották, az ő fejükben nem különültek el a műfajok. E témában sokat publikált, s számos alkalommal több tézisére is felhívta a figyelmemet.
Kisugárzása, gondolatai mindig velünk voltak, s részben neki köszönhető, hogy a Hagyományok Házában elindult a cigányzenét támogató, Muzsikáló Magyarország program. Visszatekintve, e szemléletmód nekünk nagy hasznunkra volt.”
Sárosi Bálint népzenekutatóval a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál a 80-as években ismerkedtem meg, abban az időben, amikor a híres zenész, Zerkula János hangfelvételét adtuk ki. Nem felejtettem el a találkozást, s mikor egy zenei sorozatomban 2021-ben Zerkula Jánosról írtam, ismét felvettem Sárosi Bálinttal a kapcsolatot. Felkészülve a beszélgetésre, a Nap Kiadónál megjelent Bejárt utak – önéletrajzi jegyzetek című könyvét is kezembe vettem. Az idős tudóst Áldás utcai otthonában kerestem fel.
Otthona egy kis múzeumként hatott, erdélyi relikviák, faragások sorakoztak a polcokon, a falakat neves mesterek képei díszítették.
A bevezető beszélgetés után bekapcsoltam a magnót. Lassan, megfontoltan szólt prímás-földijéről, Zerkula Jánosról, hiszen mindketten Csíkrákosról származtak. Néprajzos alaposságával vázolta fel az akkori erdélyi zenei életet, az emberek mindennapjait és mulatságait. Végül két interjút készítettem vele. A házon lévő emléktáblára kérdeztem rá, miszerint ebben a házban lakott egykor Kodály Zoltán is, s kiderült, hogy Sárosi Bálint lakásában élt egykor a híres zeneszerző-zenepedagógus. Kodály nevének említésekor a Mesterhez fűződő emlékeit osztotta meg.
Sárosi Bálintról szülőföldjén, az augusztus 4-én kezdődő gyergyói Egyfeszten is megemlékeznek.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
