Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója egy hosszabb interjút adott a vasárnap.hu lapnak. A felvidéki magyar politikussal az első interjúban a magyar nemzetstratégiáról beszélgettek. Ennek szemléje ITT olvasható. A folytatásban Duray Miklóst a szlovákiai magyarság lehetőségeiről kérdezték, ennek szemléjét az alábbiakban olvashatják.
Arra a kérdésre, vajon Szlovákia számára hátrányt jelentene-e a magyar nemzetpolitika kiteljesedése az országban, Duray Miklós a következőket válaszolta: „Amíg a magyar nemzetpolitika Szlovákiában mozaikszerű eseményekben nyilvánul meg, addig gyakorlatilag nem gördítenek elé akadályt.
A szlovák kormányzatoknak az ellen nincs kifogásuk, ha a magyar állam támogat egy-egy iskolát, vagy ha felújít egyes épületeket, templomokat. Mindezek azonban csak eseti és nem rendszerszerű programok.”
1990-től úgy épült a felvidéki magyar politika, hogy a legnagyobb támadások a nemzetpolitikai koncepciót érték. Nemcsak a szlovákok részéről, hanem egyes magyar érdekcsoportok részéről is – vélekedik a felvidéki közélet alakulásáról.
„A rendszerváltozás óta eltelt harminc évben a felvidéki magyar politikának volt több jelentős töréspontja: a legnagyobb 1998-ban az Összefogásban, valamint 2007–2009 között a szétesésben öltött testet. Azóta nem tudott létrejönni egy olyan működőképes politikai szövetség, amely a felvidéki magyarság többségének támogatottságát el tudta volna nyerni. Jelenleg a Magyar Közösség Pártjának (MKP), a Most–Hídnak és az Összefogásnak három teljesen összeegyeztethetetlen eszmei és politikai szempontot kellene egységesítenie. Ez nehezen megy” – emelte ki.
Mint hozzátette:
Érthető, hogy egymással nem összeegyeztethető ideológiákkal és érdekekkel nem lehet egységes politikai szervezetet létrehozni, olyat, amiben megbíznak a választók.
Duray az interjúban röviden kitért a felvidéki közélet, politikai élet történelmi sorsfordító eseményeire.
Napjaink eseményeire reagálva megjegyezte: sajnos a felvidéki magyar politika szétszakadt olyan csoportokra, amelyek esetenként már szóba sem állnak egymással.
Ennek egyik oka szerinte a személyes kapcsolatok és a közösségi elképzelések hiánya. Sajnos a felvidéki magyarok úgy érzik, hogy magukra maradtak mind egyénként, mind kisközösségként – szögezte le.
Mint említette, a megszólítás hiánya a legfőbb probléma, az online térben nem lehet egyesíteni a felvidéki magyarokat. Igazi párbeszéd kell – húzta alá.
A világháló az individualizmust szolgálja, és nem tud igazi közösséget teremteni. Ott igazi párbeszéd sem tud kialakulni. A kommentháborúk a közösségeket – tartalmukban és nyelvileg – inkább szétverik, mint összekapcsolják – reflektált.
„A felvidéki magyarság nem él olyan földrajzi egységben, mint például Székelyföldön a székelyek. Nálunk a magyarság legnagyobb tömbjei a Csallóközben, Mátyusföldön, Kelet-Nógrádban, Gömörben és az Ung-vidéken találhatók. A helyi szervezetek nem kerülhetik meg az igazi közösségépítést és azt, hogy felmérjék az ott élők igazi problémáit és hogy választ találjanak rájuk” – summázta gondolatait Duray Miklós.
A teljes interjú az alábbi linken olvasható.
(Tóth Gábor/vasarnap.hu/Felvidék.ma)