Hazatérés címmel, gróf Esterházy János életét felölelő életrajzi dráma bemutatójára kerül sor októberben a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében.
„Az életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját két éve, 2020. szeptember 18-án tartottuk az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban, az Esterházy-emlékév alkalmából. Akkor erősödött meg bennünk a gondolat, hogy a történetet tovább éltessük a Nemzeti Színházban is. Aztán a koronavírus-járvány, mint oly sok mindent, ezt a tervet is meghiúsította.
De csak átmenetileg. Szeptember 27-én megtarthattuk az olvasópróbát, a kőszínházi bemutatóra október 28-án kerül sor, a Kaszás Attila Teremben”
– olvasható a színház hivatalos honlapján.
Esterházy Jánosként Tóth László lép színpadra, a további szerepekben Tóth Augusztát, Szász Enikőt, Szabó Sebestyén Lászlót, Berettyán Nándort és Rácz Józsefet láthatjuk. Az előadást eredeti dokumentumok alapján Lukácsy György írta. A rendező Rubold Ödön.
„Mint magyar és keresztény és mint katolikus, a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”
Mint a honlapon olvasható: gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „Felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére rendezett emlékév alkalmából.
(Fotó: Nemzeti Színház)
Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni?
Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is.
Amikor az 1938-as első bécsi döntést követően Horthy Miklós kormányzó bevonul Kassára, az emberek ujjongva köszöntik a felvirágozott város főterén. Esterházy János méltóságot visz az örömünnepbe, mert önmérsékletre szólít: „Mi, itt maradt magyarok, ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi odaát követeljük.”
(Fotó: Nemzeti Színház)
Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál.
A Hazatérés című életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2020. szeptember 18-án tartotta a Nemzeti Színház társulata az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.
(nemzetiszinhaz.hu/Felvidék.ma)
