Mosonmagyaróváron a Flesch Károly Művelődési Központ színháztermében vette kezdetét az idei 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról az események sorozata.
Október 23-án, vasárnap délután 16 órakor félig megtelt a nagyterem az emlékezőkkel, akik a Himnuszt közösen énekelték el. Emlékező beszédet Czuppon Tamás, a Hansági Múzeum igazgatója mondott.
Elmondta, 66 évvel ezelőtt olyasmi történt, ami nemcsak a történelemkönyvekben hagyott nyomot, hiszen az egész magyarság meghatározó eseménye volt. Maga volt a csoda, hogy a forradalom megszületett és élt, s szellemisége túlélte a megtorlást.
Minden nemzet történetében léteznek olyan események, amelyek az adott nemzet történetében hosszú és sokszor rögös útjának fontos kereszteződései, melyek kijelölik a további irányt, amelyen a nemzetnek járnia lehet, és járnia kell. 1956. október 23-a is egy ilyen fordulópont. Nemzetünk nagy pillanatai azért váltak ünneppé, azért váltak életté, mert lényegük mélyén nem az én, hanem a közösség állt.
Az emberek tekintetüket nem az egyéni érdek, hanem az igazság felé fordították. Hozzátette: minden magyar ember számára fontos a szabadságharc üzenete, ami alapjaiban veszélyeztette a kommunista rendszert. Beszédében felelevenítette a forradalomhoz vezető utat, megemlítette az egypártrendszer bevezetését, a civil szféra szétverését, az egyházak üldözését, az államosításokat, az országra erőszakolt idegen uralmat.
Egy forradalom minden esetben rendkívüli állapot, a társadalmi hatalmakat megdönteni, átalakítani hivatott. Forradalmat csinálni nehéz, mert a társadalom egésze kell hozzá. 1956-ban a nemzet egésze akarta ezt a változást.
A forradalom vidéken indult, de október 23-án Budapesten lobbant lángra, s ennek hatására az ország szinte minden települése megmozdult. Egyre kevesebben vannak, akik emlékeznek a pontos eseményre, ezért a fiataloknak kell átadni a történteket, hogy az eseményeket sosem feledjük, tette hozzá Czuppon Tamás igazgató.
Ezt követően Meister Éva Magyar Érdemrend-díjas előadóművész adta elő egyszemélyes, felemelő, megható, több mint félórás műsorát „A magyarok vére” címmel.
„Legkülönb ember, aki bátor, s csak egy különb van, aki bátrabb, aki a fölséges tűz csiholója” – hangzott fel szavalatában.
A megemlékező délutánnal párhuzamosan nyílt a Flesch Károly Művelődési Központban kiállítás „XX. századi traumák – Mosonmagyaróvár ́56” címmel. Alkotó-rendezője Martinschich Balázs, történész, aki köszöntő beszédet is mondott.
Október 25-én, kedden Bodó Zoltán magyaróvári plébános mutatott be emlékező requiem-misét a Szűz Mária királynő és szent Gotthárd plébániatemplomban.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
