A 2023. január 21-i időpontot javasolta a népszavazás megtartására a belügyminisztérium választásokért, népszavazásokért és politikai pártokért felelős főosztálya. A tárca szerint ez a lehető legkorábbi időpont – közölte a közösségi hálón Zuzana Čaputová köztársasági elnök, válaszul néhány parlamenti képviselőnek a referendum időpontjával kapcsolatos kritikájára.
„A legkésőbbi időpont, amikorra az alkotmány értelmében a népszavazást kiírhattam volna, a február 12-i dátum volt, azaz január 28., február 4. és február 11. jöhetett volna még szóba. Kíváncsi lennék egy arról szóló eszmecserére, hogy ezek az időpontok miért lettek volna megfelelőbbek. Mert az időjárás szempontjából biztos nem” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette, az időpontokat aszerint tűzték ki, mennyi időbe telik a külföldi szavazás, illetve a népszavazás előkészítése.
A köztársasági elnök elhatárolódott azoktól a kijelentésektől is, amelyek szerint az egyik kérdésről már október 29-re kihirdethette volna a népszavazást, a másikról pedig az Alkotmánybíróság döntése után.
„Kötelességem a beadványról olyan formában dönteni, ahogyan azt benyújtották, azaz két kérdéssel egy petícióban. Ha két petíció érkezett volna hozzám, két külön kérdéssel, abban az esetben két népszavazást lehetett volna kiírni, más-más időpontra” – magyarázta.
Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a népszavazási kérdések összhangban legyenek az alkotmánnyal.
2023. január 21-én, szombaton népszavazás lesz a választási időszak lerövidítéséről, a referendumot a Smer-SD kezdeményezte más ellenzéki pártokkal közösen.
Eredetileg kétkérdéses népszavazást szerettek volna, ám az államfő az első kérdéssel az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület kimondta, hogy a kérdés alkotmánysértő, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.
(TASR/Felvidék.ma)