Az ógyallai városi művelődési otthon nagytermében parádés ünnepi gálaműsorral ajándékozta meg a közönségét a Bellő Néptánccsoport az új műsorszámainak bemutatója alkalmából.
Az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik pedagógusa, Deme László gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják a táncot a gyerekek. A Tornaljáról származó pedagógus fiatalon táncolt az ottani, azóta sajnos már feloszlott Bellő tánccsoportban. A nyitrai főiskola után 1997-ben került az ógyallai alapiskolába, és szinte azonnal hozzálátott a tánccsoport megszervezéséhez.
A Bellő nevet, a tornaljai barátai beleegyezésével, részben nosztalgiából választotta, másrészt a jelentése miatt. A Bellő, azaz bölcső név, úgy érzi, jól kifejezi azt a törekvésüket, hogy kicsi koruktól szeretnék bevezetni a gyerekeket a népzene, a néptánc világába. A próbák során foglalkoznak néprajzzal is, megismertetik velük a népszokásokat, hagyományokat. Az eredeti elhatározáshoz híven már az alsó tagozatos diákok között kezdik a toborzást, így jól figyelemmel követhető az egyének és a csoport fejlődése. A kicsiknél népi gyermekjátékokon keresztül folyik az alapozás, az egyszerűbb lépések tanulása, és felfelé haladva egyre komolyabb koreográfiával folytatódik. Az ünnepi gálaműsort a Bellő néptáncegyüttes nyitotta meg, feketelaki tánc-összeállításával. Az est műsorvezetője, Pinke Tünde összefoglalta a Bellő néptáncsoport és a Bellő zenekar munkásságát.
A Bellő néptáncegyüttes az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda mellett működik. 2007-ben megalakult a Bellő-Konkoly-Thege Polgári Társulás, mely azóta is a tánccsoport működését segíti. Céljuk a Kárpát medence magyar néphagyományának átörökítése a következő nemzedékek számára.
Bellő – Táncfórum. (Fotó: Sedliak Pál)
Az együttes minden évben új koreográfiával jelentkezik. Az évek során több elismerésben részesültek, melyek közül a legemlékezetesebb a Veszprémi Nemzetközi Táncversenyen szerzett ezüst és bronzminősítés, a magyarországi Népművészeti Ki Mit Tud-on elnyert ezüstminősítés, a szlovákiai Idúhrať megyei verseny ezüst minősítése, valamint a Bellő zenekar a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedőn kiérdemelt arany minősítése.
Európa több városában vendégszerepeltek már, több nemzetközi fesztivál sikeres szereplői voltak Jesoloban, Várnában, Budapesten, Bécsben, Prágában és Sutomoréban. A csoport saját zenekarral rendelkezik, akik a talpalávalót húzzák a fellépések alkalmával. Néhány táncos kiváló szólóénekes is egyben.
A csoport művészeti vezetője Deme László, koreográfusai: Molnár Gábor és Molnár Tálos Orsolya.
A Kis Bellőben az alsó tagozatos gyerekek sajátítják el népi kultúránkat. Megtanulják őseink énekeit, táncait, hogy a nagycsoportba érkezve megfelelő alapokkal rendelkezzenek. A kiscsoportot jelenleg Pivoda Vivien vezeti. Nagy örömünkre szolgál, hogy lehetőségünk nyílt egy igazi felvidéki unikum, a Madari Böjti Karéj megtanulása, Katona István, néptánckutatónknak, magyar–történelem szakos egyetemi tanárnak, az Ifjú Szívek tánckara volt művészeti vezetőjének és koreográfusának köszönhetően, melyet 1979–ben gyűjtött Madaron, és amelyből 1983–ban dokumentumfilm is készült.
Az öttagú Bellő zenekar a Bellő Néptánccsoport kísérő-zenekaraként jött létre. Ebben a felállásban öt éve zenélnek együtt. Egyikük sem hivatásos zenész, de a népzene szeretete, az együtt muzsikálás öröme, egy jó hangulatú csapattá kovácsolja őket. Kedvenceik közé tartozik a felvidéki népzene, de szívesen játszanak erdélyi muzsikát, szlovák népzenét is. A „Bíborpiros szép rózsa“ országos népzenei verseny döntőjében arany minősítésben részesültek.
Fesztivál-zenekarként és táncházak alkalmával már többször találkozhatott velük a közönség. Közreműködnek: Korpás Réka: ének, Deme László: hegedű, Bertók Tibor: cimbalom, Langschadl Dávid: brácsa, Golha Mátyás: nagybőgő.
Deme László (jobbról) a Bellő vezetője adta át az emléklapokat. (Fotó: Sedliak Pál)
A néptánccsoport és zenekar bemutatása után következett a Madari Böjti Karéj a Kis Bellő előadásában. Őket követte a Bellő zenekar, akik Bodrogközi dalokkal szórakoztatták a szép számú közönséget.
A következő percekben a táncé volt a főszerep. A Pápai Vadvirág néptáncegyüttes előadásában kalocsai és kalotaszegi táncokat láthattak. Utána a közönség bepillantást nyerhetett, hogyan járják a buzsákiak a párnás – üveges táncot.
A pápai ( Ógyalla testvérvárosa) Vadvirág Művészeti Egyesület 1981-ben alakult. Pápa város egyik legjelentősebb amatőr művészeti csoportjaként rövid idő alatt komoly elismertségre tett szert, 2006-ban és 2008-ban a Martin György Néptáncszövetség által szervezett Néptáncosok Országos Bemutató Színpada minősítő rendezvényén „Kiválóan Minősült” értékelést kapott, mely az amatőr néptáncegyüttesek legmagasabb elismerése.
Az együttesből kinőve jött létre 21 évvel ezelőtt a Pápai Református Kollégium „Tánc-Lánc” Alapfokú Művészeti Iskolája, amely azóta is neveli a felnőtt együttes utánpótlását. A Vadvirág Néptáncegyüttes 1998 óta, kétévente házigazdája a Pápán megrendezett Országos Ifjúsági Néptánctalálkozónak.
Az együttes változatos műsorának bemutatásával állandó szereplője a város és a járás településein megvalósuló rendezvényeknek. Megalakulásától kezdve évente több alkalommal képviselik városukat és országukat külföldi szerepléseikkel, minden alkalommal nagy sikert aratva.
Művészeti tevékenységükért 1995-ben elnyerték Pápa Város Díszoklevelét és a Veszprém Megyei „Pro Comitatu” díjat. Az autentikus táncok színpadra állítása mellett tematikus darabokkal is foglalkozik az együttes, országosan elismert szakemberek is segítették munkájukat.
A pápaiak fellépése után a Bellő néptáncegyüttes előadásában Felcsiki táncokat láthattak, utánuk a Buzsáki Boszorkányos néptánc-együttes szatmári táncokat adott elő.
A Buzsáki Boszorkányos Néptánc Együttes Magyarországról, a hímzések és a pásztorfaragások hazájából, Buzsákról érkezett. Ez az 1450 lelkes kisközség virágzó hagyományaival, népi építészeti emlékeivel várja az oda látogatókat. A falu hímzőművészete messzeföldön híres. Háromféle hímzést, a vézást, a rátétest és a sok színben pompázó boszorkányost még ma is varrják az ügyes kezű asszonyok.
A község ének- és tánchagyományát már az 1930-as években felfedezte a néptánc mozgalom. A hagyományok, az ősi dal- és tánckultúra továbbélése, az évtizedek során mindig megújulni képes együttesnek köszönhető.
A jelenlegi együttes 2008 tavaszán a Buzsáki Népi Együttes megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére alakult újjá. 2009 óta egyesületi formában dolgoznak. Buzsák népművészete 2020-ban felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Takács László János szakmai irányításával a helyi táncok, hagyományok mellett törekszenek más tájegységek táncait is színpadra állítani. Az egyesület vezetője: Madarász Attila Csaba.
Azt vallják, hogy egy közösségnek meg kell őriznie a múlt értékeit ahhoz, hogy lehessen jelene és jövője.
A gálaműsor végén ismét a Pápai Vadvirág néptánc-csoportot láthatták, akik Rábaközi táncokat mutattak be. Őket a Bellő zenekar követte Mátyusföldi népdalokkal, majd végezetül a Bellő néptáncegyüttes zárt gömöri táncokkal.
A gálaműsort a Bellő néptáncegyüttes fellépése koronázta meg gömöri táncokkal. (Fotó: Sedliak Pál)
Az emléklapok átadása után kezdetét vette a táncfórum, ahol Molnár Gábor és a Bellő Zenekar várta az érdeklődőket.
A gálaműsor a Csoóri Sándor Alap, valamint a Nemzeti Kisebbségi Kulturális Alap és társszervezőiknek – a regionális művészeti központnak és a Táncfórum támogatásának köszönhetően valósult meg.
(Miriák Ferenc)
