Az érsekújvári székhelyű Thain János Múzeum mellett működő szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum épületegyüttese a közelmúltban kibővült az új pajtával, mely azóta több kulturális és gasztronómiai rendezvénynek volt az otthona.
Így volt ez azon a novemberi hétvégén is, amikor a tájház hagyományőrző rendezvényére, a „Süssünk, süssünk valamit!” néven elhíresült népszerű családi programra hívta Svajcer Edina a tájház vezetője és háziasszonya a gyerekeket, az anyukákat és a nagymamákat. A rendezvény vendége Papp Vargha Katalin csokoládékészítő mester volt.
Mint az lenni szokott, ezúton is kapcsolódott a rendezvényhez Smidt Veronika könyvtáros, aki ugyancsak vendéget hozott magával, Kováč Zsófia Annát, aki új mesekönyvét hozta el a szőgyéni közönségnek.
Svajcer Edinától megtudtuk, hogy a Süssünk, süssünk valamit! című rendezvényt 2018-ban indította a tájház munkacsoportja. A céljuk az volt, hogy minél több háziasszony érdeklődését felkeltsék az otthonsütés és a régi szőgyéni hagyományos receptek megismerése és elsajátítása iránt, a fiatalokat is bevonva ebbe a csodás világba.
Azóta sütöttek már a régi szőgyéni recept szerint kúcsos és lagzis kalácsot, bejglit, farsangi fánkot, vaníliás kiflit és sós perecet.
„És igen, együtt sütöttek kicsik és nagyok, dagasztottak és nyújtottak az apró kezek, varázsoltak finomságokat a háziasszonyok és tapasztalatokat adtak át az idősebbek. Számunkra ez nagyon fontos, hisz a hagyományaink és szokásaink tartanak össze bennünket” – mondta Svajcer Edina a köszöntőben.
Bemutatta Papp Vargha Katalint, aki már tíz éve sikeres vállalkozó, a Chocomaze Manofaktúra alapítója, és több elismerés és nemzetközi díj tulajdonosa. Kati ezúton a kakaós csiga sütésének rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket.
Edina felvezetőjéhez csatlakozott Smidt Veronika, a községi Könyvtár és Galéria vezetője, aki bemutatta vendégét:
„Kováč Zsófia Anna budapesti lányként került Komáromba. Eredeti szakmáját tekintve kutató biológus, aki még az egyetemi évei alatt ismerkedett meg komáromi férjével, belecsöppenve általa egy szlovákiai magyar közegbe, senkit sem ismerve.
A barátokat, később a horgolás magányos hobbiját az anyaság hozta meg számára. Először csupán egy horgolt sapka, egy plüss, egy takaró lett a végtermék, majd a nevéből asszociált a „Horgolzsó” márka, mely a komáromi kézműves horgoló műhelyt takarja.
Zsófi Komárommal ma már szinte együtt lélegzik, olyannyira, hogy nemrégiben megjelent mesekönyvében, a Nina és Emilben kalandozásra hív kicsiket és nagyokat egyaránt.
A bármelyikünk gyerekének beillő főhősök barátsága az Erzsébet-szigeten indul. Ott él a dunai sellőlány Nina, aki elnyeri egy biciklizni szerető kisfiú, Emil barátságát. A Klapka téren folytatódik a kedves történet mindazokról az értékekről, melyek egy gyermek életében iránytűként szolgálhatnak” – mondta el Smidt Veronika, aki a délután folyamán mesét olvasott a könyvből, amihez egy játékos kvíz kapcsolódott.
A mesekönyv mellé Zsófi elhozta a kedves horgolt pom-pomokat és a mesekönyvhöz elkészült Nina és Emil horgolt figuráját. A közönség megtudta, hogy mára egy egész horgoló tábor zárkózott fel mögé.
Vajlik Noémivel ők honosították meg az apró kórházi polipok adományozását. A pici polipok története Hollandiából indult.
Az egészségügyi nővérek ugyanis megfigyelték, hogy a koraszülött babák a műszerek zsinórjait markolgatják. Ezért kis polipokat horgoltak nekik. Azontúl nem kellett attól tartaniuk, hogy a babák megrántják vagy kihúzzák a zsinórokat, másrészt a spirálforma megnyugtatta a piciket.
Ezután kezdték el szabványosítani a méretet, a fonalat és hogy mi kerüljön a horgolt polipba. A kis csodák így minden koraszülött osztályra eljutottak. Horgolókörük népes táborrá nőtte ki magát, így töretlenül készülnek a polipok.
Amíg Kati útmutatásával készült a kakaós csiga, addig Zsófival a pom-pom horgolás rejtelmeiben lehetett elmélyedni.
Jelen volt a tájház mellett működő Alkotóműhely munkacsoportja is, ahol Ottmár Sándorral tobozmanócska készült, Cserge Beáta segítségével szalvétatartó, míg Forró Évánál elkészült az a díszes tasak, melybe a megsült finomságot, a kakaós csigát lehetett tárolni.
A csokoládéillatú délután a koraestbe torkolt, míg mindenki a birtokában tudhatta a saját készítésű finomságot, a kabala pom-pomot és a többi kézzel készített alkotást.
A Süssünk, süssünk valamit! rendezvénysorozat legközelebb a farsangban várja a sütögetni vágyókat, amikor a népi gasztronómia mellé ismét különleges programot biztosítanak a szervezők.
A rendezvény támogatói: Bethlen Gábor Alap, Kultminor, Nyitra Megye Önkormányzata, Szőgyén Jövője Közalapítvány, Szőgyén Község Önkormányzata.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)