András napja a keresztény egyházban Szent András apostol liturgikus ünnepe, a népi hiedelemben, neves szakrális hagyományőrző nap. Az András-nap már az adventnek, vagyis az új egyházi évnek a kezdetét jelöli. Az idei évben november 27-ére esett advent első vasárnapja. 30-án András bezárja a novemberi hónapot, melyet eleink Szent András havának neveztek.
András apostol a tizenkét apostol egyike, Péter bátyja volt. Életéről, pályájáról keveset tudunk. A hagyomány szerint X alakú kereszten szenvedett vértanúságot Krisztusért. Ez a jel, az úgynevezett andráskereszt, amely az apostol ikonográfiai ismertető jele. Legendájával a kódexek keveset foglalkoznak, középkori misekönyvekben azonban számon tartják személyét.
Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, s ezen természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki.
Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, amikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.
Abasár község, a Szent András nevét viselő apátság romjai (Fotó: Wikipédia)
Ezen mélyen emberséges tulajdonságainak köszönhető az is, hogy Jézus feltámadása után az isteni elhívást elsőként Kis-Ázsiában teljesíti. Pál apostollal ellentétben nem a tengerparti területeken, hanem Örményországban és Kurdisztánban, tehát a Fekete-tengertől délre eső vidékeken folytatta küldetését.
Valószínűsíthető, hogy András szeretettel és nem erőszakkal végzett szolgálatának eredménye, hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység. Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetjük talán, hogy a különböző kultúrákban is képviselni tudta Jézus Krisztus evangéliumát, feltehetően nem olyan formában, hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára ráerőszakolta a sajátját a hozott üzenet megértése végett, hanem ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyományelemeit használva adta tovább az örömhírt. Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik.
A népi kultúrában az apostol népszerűsége a névünnepek kalendáriumában foglalt el jelentős helyet. Az András férfinév ma is népszerű a Kárpát-medence területein. A kalendáriumban így jellemzik: András, aki bezárja a hegedűtokot, véget vet a kisfarsangnak, jön az adventi csendesség.
Szent András tiszteletére számos templomot szenteltek. A középkori patrociniumai közül legnevezetesebb az abasári bencés apátság, melyet 1042-ben Aba Sámuel ajánlott az apostol oltalmába. Több település viseli a nevét, a Felvidéken a komáromi Szent András-bazilika.
András napja és az András-nap estéje, azaz vigíliája, már régóta nem őriz szakrális hagyományt. Hajdan a hiedelemvilága a közeledő ünnepekre és farsangra utalt, melynek középpontjában a párválasztás állt. Az adventi időszak a téli napfordulat időszakának kezdete, amikor egyre rövidülnek és sötétednek a nappalok, így alkalmas volt mindenféle bűbájosságra, főleg az eladósorban lévő lányok szerelmi praktikáira.
A skóciai St. Andrews nevű városban található Szent András-monostor romjai (Fotó: Wikipédia)
A régi időkben advent első vasárnapján, vagyis a névnaphoz legközelebb eső ünnepen hangzott el a templomban az egyházközség elmúlt időszakának népmozgalma, így az esküvők és a születések száma is. Ebből következtetve András apostolt házasságszerző szentként is tisztelték.
Tájegységek szerint más-más szokás és szakrális hagyomány kapcsolódott a naphoz.
„Baján a lányok András napján böjtöltek, éjjelre férfiruhát tettek a párnájuk alá, mi szerint álmukban megláthatták ki lesz a párjuk. Algyőn is böjtöltek, lefekvéskor a párnát háromszor megfordították és ezt mondták: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa mög a jövendőbeli párom! Mezőpanit erdélyi faluban a református nagylány egész napi böjtölés után, András estéjén kiment az udvarra, és a kötőjébe úgymond csillagot szedett. Amíg a szemével szorgalmasan válogatta a csillagokat, addig tízszer visszafelé kellett 10-től 1-ig számolni. Hiábavaló volt a fáradsága, ha ugyanazt a csillagot kétszer is számba vette. Utána beszaladt a házba és a kötőjéből az ágyába rázta a csillagokat. Így nagy esélye volt arra, hogy András-nap éjjelén megálmodja, ki lesz a férje. A Sóvidék leánysága is házasságjóslásra használta fel a napot. Egy parajdi adatközlő így mesélte: Szent András napján böjtöltünk egész áldott nap. Este gombócot csináltunk, öt-hatot, mindegyikbe belétettünk egy cédulát egy legén nevivel. A gombócokat a lobogó vízbe vetettük, s amelyiknek a neve legelőbb féjött, az lesz a szeretőm, ahhoz fogok férjő menni. Én Ferencet írtam vót elsőnek, utána Mártont, Jóskát s a többit. Én, hogy vártam, hallám Ferenc lesz-e az uram! S Ferenc jött vót fé, s az lett az uram” – olvasható a Kárpát-medence internetes oldalán.
Szent András szobra a Szent Péter-bazilikában (Fotó: Wikipédia)
Más hiedelmek is kapcsolódtak e naphoz. A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon a farkasok ellen fokhagymával kenték be az ajtókat, hogy ne veszítsék el a jószágot. Ugyanebből a célból összekötötték az ollót is, mert ha a szárai nyitva maradnának, az azt jelentené, hogy a farkasok elviszik a juhokat.
András-napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért nevezték a jeles napot „disznóölő Szent András”-nak is. Időjósló napnak is számított. Ezt a célt szolgálta a gyümölcsfaág virágoztatása.
A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Azt tartották, hogy ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord lesz. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.
Szent András igen népszerű védőszent. Többek között ő a patrónusa Ciprusnak, Görögországnak, Romániának, Törökországnak, Barbadosnak és Tenerifének.
November 30-án ünnepli Skócia a védőszentjének, Szent András apostolnak az ünnepét. Az ünnep nagyjából 1000 éves múltra tekint vissza, de bizonyos elemei már jóval a kereszténység felvétele előtt jelen voltak a kelta kultúrában.Skóciában először I. Oengus király épített monostort az apostol tiszteletére, mely köré épült később St. Andrews városa. A király utóda, II. Oengus egy, az angolokkal vívott győztes csata után ajánlotta fel országát a szentnek. Szent András napja Skóciában munkaszüneti nap.
Szent András a kassai érsekség védőszentje, ahová a szent ereklyéit 2011-ben hozták el. A Dómban november 30-án ebből az alkalomból homíliát tartanak.
Forrás: Wikipédia, Magyar Kurír, Kárpátmedence.net
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
