Január 1-jén ünnepeltük Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját. Nemzeti költőnknek nem adatott meg hosszú lét, viszont nagyon gazdag életművet hagyott hátra. Versei a zeneszerzőket is megihlették, nagyon terjedelmes a feldolgozások listája.
Talán kezdjük a sort Kodály Zoltánnal. A Nemzeti dal megzenésítésének időzítése utólag igencsak bátor tett volt, hiszen 1956 tavaszára készült el. Vass Lajos, A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének karnagya így jellemezte a férfikari darabot: „Csodálatraméltó a mű fiatalos lendülete. Kodály eddigi nagy Petőfi-kórusainak tragikus, megrázó hangját nem találjuk benne. Ujjongó, mindent felrázó zene ez.” Kodály másik Petőfi-feldolgozására is felhívom a figyelmet, ez a Csatadal. A mű a Hungaroton gondozásában megjelent Kodály karművészete lemezsorozat negyedik felvételén hallható, a kicsit komor darabot a Magyar Rádió és Televízió Énekkara előadásában ismerhettük meg.
Szabó Ferenc az 1953-ban bemutatott kétrészes színes játékfilmhez, a Föltámadott a tengerhez írt filmzenét, amit később oratóriummá is átdolgozott. A nagyszabású záró kórust számos énekkar tűzte műsorára, s az akkori ünnepségek népszerű darabjává vált. A szerző megítélése viszont igencsak vegyes volt egykor és kétséges napjainkban is, hiszen a Moszkvában végzett komponista az akkori kommunista ideológia szekértolójának számított, saját karrierjét más, jóval tehetségesebb zeneszerzők kárára építette.
Kadosa Pál A boldog éjjel című kevésbé ismert verssel kedveskedett a közönségnek, a szöveg igencsak adta magát a kedves zenéhez: „Boldog éjjel együtt vagyok a rózsámmal, /A kis kertben mulatozunk egymással.”
Kocsár Miklós Három dal Petőfi verseire című ciklusa 1978-ban jelent meg. A szerző az Elvándorol a madár című, a madár repte és az élet elmúlása között párhuzamot vonó rövid költeményt, valamint a Te ifjúság, ugyancsak filozofikus sorokat mondja el énekszóval. A sorozatot a harmadik befejező dal ,az Oh, szerelem szomorkás gondolataival zárja.
De térjünk át a könnyebb műfajokra. Már Petőfi életében számos nóta született verseire, melyek mind a mai napig igen népszerűek. A Kis lak áll a nagy Duna mentében népszerű műdalt nem kisebb nagyság, mint Egressy Béni zenésítette meg. Szabadi Frank Ignác, a XIX. század népszerű zeneszerzője 1956-ban komponálta a Laura csárdást. Ennek dallama később a Befordultam a konyhára nótában vált ismertté, s olyan híres operaénekesek interpretálásában hallhatjuk, mint Palló Imre és Melis György.
Még hosszan folytathatnánk a sort, de ne feledkezzünk el a legnépszerűbb műről, Kacsóh Pongrác–Petőfi Sándor–Heltai Jenő–Bakonyi Károly János vitézéről, ami megér egy külön írást.
(Dr. Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
