Február 3. – Szent Balázs ünnepe, balázsolás vagy balázsáldás napja

„Szépen könyörgök,
segíts rajtam, Szent Balázs!”

(Babits Mihály)

Szent Balázs vértanú ünnepét a XII. század óta február 3-án tartják, amikor a katolikus egyházban balázsolást, vagyis torokáldást végeznek. A hívők még ma is szívesen fogadják a szent nevével elmondott áldást, melyet az előző napi Gyertyaszentelő gyertyáinak fényében végez el a pap.

Szent Balázs örmény születésű orvos és püspök, később remete a IV. századi keresztényüldözések során, 316-ban szenvedett vértanúhalált. Sok csodás gyógyítás fűződik a nevéhez.

316-ban Agricola római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve, elfogatta a püspököt, aki ellenállás nélkül hagyta, hogy a bírói szék elé hurcolják. Mivel nem tudták hittagadásra kényszeríteni, megkorbácsolták, és siralomházba került. A börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában sok csodát tett, amelyekről a legendája beszél. Vízbefojtás általi halálra ítélték, ám végül lefejezték.

Kultusza halála után megkezdődött, a keleti egyházban a VI. századtól, a nyugati egyházban a IX. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként. A késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták.

Ereklyéit Tarantóban, Mainzban, Trierben, Lübeckben, Párizsban és Raguzában őrzik, itt a város védőszentje is lett. Templomok épültek tiszteletére Konstantinápolyban és Rómában.

Szent Balázs szobra a kaposvári templomban. (Fotó: Wikipédia)

Nevéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. A gyermek édesanyja a börtönben sínylődő püspöknek kenyeret, húst és gyertyát vitt hálából. Erre a legendára alapul a balázsolás szokása.

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségéért. Az orvosok, a takácsok, a szélmolnárok és a fúvós muzsikusok védőszentje. Mint az állatok barátja oltalmazza a háziállatokat és a nyájakat a farkasoktól. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi.

Ezen a napon, február 3-án, vagy az ünnep utáni vasárnapon végzik el a balázsáldást a templomokban. A pap két összecsavart szenteltgyertyát tart a hívek torka elé, miközben elmondja az áldást a torokbetegség és minden más baj ellen:

„Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

Az ünneppel kapcsolatban, a magyar irodalomban ismert a torokrákkal küszködő Babits Mihály Balázsolás című verse. Az újkori Balázsolás című költemény Grecsó Krisztián kortárs magyar költő, dalszerző nevéhez fűződik, aki Babitshoz hasonlóan, könyörögve szólította meg a szentet komoly torokbetegsége idején, melyből sikeresen felgyógyult, s mely testi, lelki és hitbeli változást hozott az életében.

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)