Édesapám, Duray Miklós halála a családja és a felvidéki magyarság mellett a Kárpát-medencében, valamint a Csehországban és Ausztriában élő magyarságot éppúgy megrázta, mint a lengyelországi és amerikai barátait, harcostársait. Végső útjára számos közjogi méltóság mellett közel ezren kísértük el szülővárosában, Losoncon.
Életét a közösség szolgálatának szánta, írt, tanított, rendszert váltott, az élen állt, amikor ez akár életveszélyes is lehetett, de tudott háttérbe vonulni a társadalom érdekében, amikor ezt kívánták meg tőle. Közéleti szerepét számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Szellemiségét eddig megjelent könyvei, gyűjteményei, antológiái, publikációi több nyelven őrzik.
Egyetlen örököseként felelősségem, hogy szellemi hagyatékát, szellemiségét az általa kívánt formában őrizzem meg.
Ennek érdekében első lépésként kezdeményeztem a Duray Emlékbizottság létrehozását, mely mentorálni hivatott az édesapám által képviselt értékeket, életművének és szellemi hagyatékának kezelését, továbbadását, valamint közvetítését a társadalom részére.
Ezért kijelentem, hogy a továbbiakban csak az általam és a közeljövőben megalakuló emlékbizottság által jóváhagyott, előre egyeztetett esetekben használható fel édesapám neve konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése vagy más, szellemi hagyatékát bemutató programok során.
Nagyra értékelve minden jó szándékú kezdeményezést, amely édesapám, Duray Miklós emlékének méltatásához szeretne hozzájárulni, kérem egyeztetés céljából keressenek a duray.emlekbizottsag@gmail.com e-mail címen.
Az elismert rendezvényeket, eseményeket, kiadványokat megjelenítjük és közzétesszük a www.duray.sk oldalon.
(Duray Áron Bálint sajtóközleménye)
