Orbán Viktor miniszterelnök kedden a vajdasági Palicson vett részt a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanácson Novák Katalin köztársasági elnök, Aleksandar Vucic szerb államfő és Ana Brnabic szerb miniszterelnök társaságában.
Magyarország és Szerbia stratégiai partnersége, barátsága nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország jobban tudja kezelni az előtte álló példátlan kihívásokat, különösen az orosz-ukrán háború, a szankciós gazdasági válság, az illegális bevándorlás és az energiabiztonság ügyében – fogalmazott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
Orbán Viktor csütörtökön hivatalos látogatást tesz Szarajevóban, majd Banja Lukába utazik.
Szijjártó Péter: aláírásra került a szerződés az új kőolajvezeték építéséről Magyarország és Szerbia között
Magyarország energiabiztonsága ma már elképzelhetetlen lenne Szerbia nélkül, s igaz ez fordítva is.
Az energiabiztonság erősítése érdekében aláírásra került a megállapodás az új kőolajvezeték építéséről Magyarország és Szerbia között, illetve létrejön az MVM és a Srbijagas közös regionális földgázkereskedő vállalata – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a szerbiai Palicson.
A tárcavezető a magyar-szerb stratégiai tanács ülésén a két ország közötti eddigi talán legfontosabb megállapodásnak nevezte az Algyőt Újvidékkel összekötő kőolajvezeték építését. Illetve hangsúlyozta, hogy az MVM és a Srbijagas közös regionális földgázkereskedő cégének idén ősszel meg is kell kezdenie a működését.
„Minél több forrás, minél több útvonal, minél több együttműködés, annál nagyobb energiabiztonság” – vélekedett.
„Magyarország energiabiztonsága ma már elképzelhetetlen lenne Szerbia nélkül, s igaz ez fordítva is. Hazánk földgázellátásának legnagyobb része Szerbián keresztül érkezik hozzánk, mi pedig több mint százmillió köbmétert tárolunk a szerbek számára” – tette hozzá.
A stratégiai tanácson felszólalva kiemelte, hogy Röszke és Horgos között felállítják Európa „legmodernebb, legnagyobb, legcsillogóbb határátkelőhelyét”, ugyanis a „toldozgatás-foldozgatás” nem jelent valódi megoldást. „A kapcsolatainkhoz képest méltatlan, ami ott zajlik, akadályozza is a kapcsolatok fejlesztését, rossz érzést okoz az embereknek” – fogalmazott.
„Itt át kell vágnunk a gordiuszi csomót, és minden idők egyik legnagyobb közös projektjeként kell ezt megvalósítani” – mondta.
Szijjártó Péter ezt követően arról számolt be, hogy új dimenzióba léphet az együttműködés a külpolitika terén is, minthogy Magyarország most először köt megállapodást közös külképviseletek létrehozásáról valamely másik országgal, ami lehetővé teszi a diplomáciai hálózat kibővítését mindkét fél számára.
Tájékoztatása szerint elsőként Szerbia nagykövetsége fogja befogadni a magyar képviseletet a kongói Kinshasában, Magyarország nagykövetsége pedig a szerb képviseletet a máltai Vallettában.
„A programot folytatni fogjuk annak érdekében, hogy minél hatékonyabban, a világ minél több pontján legyünk képviselve” – szögezte le.
A miniszter végül rámutatott, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés a rekordokról szól. Példaként hozta fel a magyar cégek szerbiai beruházásait, a tavaly hatmilliárd eurót elérő kereskedelmi forgalmat és az eddig 171 milliárd forintnyi értékben 14 200 vállalkozásnak támogatást nyújtó gazdaságfejlesztési programot a Vajdaságban.
„Magyarország és Szerbia között soha nem volt olyan jó az együttműködés, mint most. Ebből mindenki profitál: Magyarország, Szerbia, a vajdasági magyarok és a nálunk élő szerb közösség egyaránt” – húzta alá.
A felek a találkozón több szerződést aláírnak: szándéknyilatkozatot az új kőolajvezeték építéséről a két ország között, egyezményt a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről, együttműködési megállapodást az idegenrendészet területén, illetve megegyezést egy közös képviselet megnyitásáról a kongói Kinshasában. Emellett módosítják a közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást.
(mti/FB/Felvidék.ma)