Magyarországon Trianon után 103 évvel is erős a nemzeti összetartozás gondolata, a magyar emberek véleménye szerint a nemzet nem ér véget az országhatárainknál, hanem átnyúlik azokon – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából, amelynek eredményeit szerdán juttatták el az MTI-hez.
A májusi, ezer ember telefonos megkérdezésével készült reprezentatív kutatásban a résztvevők háromnegyede (76 százaléka) úgy gondolta, hogy minden magyar összetartozik, bárhol is éljen a világon, 85 százaléka szerint pedig minden magyar gyermek kincs, bárhol is születik. A válaszadók 83 százaléka szerint a közös anyanyelv és kultúra minden magyart összeköt.
Az ország határain túl élő magyarok támogatása a többség számára fontos, a válaszadóknak mindössze ötöde szerint nem az.
Tízből hat megkérdezett szerint a Kárpát-medencei határon túli magyarokat elsősorban a helyben maradásban kell segíteni, és őket fokozottabban kell támogatni, mint a világ más tájain élő magyarokat. Minden második ember szerint a külhoni, határon túli magyarok támogatása közös nemzeti érdekünk, és azzal is egyetértettek, hogy a kivándorolt magyarok hazatéréséhez segítséget kell nyújtani – derül ki a felmérésből.
A kutatás szerint tízből négy magyarnak van a Kárpát-medencében élő határon túli magyar ismerőse, míg tízből hat embernek van más országban élő magyar ismerőse. Ez utóbbiak hazaköltözése kapcsán a válaszadók 62 százaléka örülne annak, ha az ismerőse visszaköltözne Magyarországra, és minden második ember szerint ebben kell is támogatni őket.
A közleményben kitértek arra, hogy a határon túli, külhoni magyar családok támogatása 2018 óta a Köldökzsinór programban valósul meg, amelynek keretében minden megszülető magyar gyermek után – a hazai feltételekhez hasonlóan – lehet anyasági támogatást igényelni és babakötvényt nyitni; ezeket a támogatásokat eddig már több mint 48 ezer külhoni magyar újszülött családja vette igénybe.
(MTI/Felvidék.ma)
