Ez a nap a történelem egyik sötét pillanata. 2003 óta szeptember 9-én a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre kezdeményezésére gimnáziumunk minden évben a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt Holokauszt-emléknapot tart. Szlovákia ugyanis szeptember 9-ét határozta meg a holokauszt és a rasszista erőszak áldozatainak napjaként.
Idén is rendhagyó módon emlékeztünk meg a Selye János Gimnáziumban a holokausztról, illetve a komáromi zsidóságról. Diákjainkkal először elbeszélgettem, mit tudnak erről a tragédiáról, mit tudnak a zsidóságról, hagyományaikról, a híres, sikeres zsidókról. Majd megmutattam nekik a jeruzsálemi Yad Vashem emlék- és oktatóközpontban töltött egy hetemről szóló prezentációmat.
Miután végigjártuk a városban még fellelhető zsidó emlékhelyeket, megtekintettük az egykori Menházban ma is megtalálható zsinagógát, könyvtárat és múzeumot. PhDr. Deák Irén történelemtanár és jómagam vezetésével a zsinagógában egyperces néma csönddel emlékeztünk a holokauszt áldozataira. Paszternák Antal, a Zsidó Hitközség elnöke és felesége köszöntötte az egybegyűlteket, majd gimnáziumunk II. B és VI. N osztályainak diákjai a komáromi zsidó áldozatok neveit olvasták fel. Minden tizedik név után a felolvasó meggyújtott egy gyertyát, és elhelyezett egy kövecskét az áldozatok emléktáblájánál.
A komáromi holokauszt borzalmai a szlovákiai zsidóság sorsát tükrözik, akiket 1942-ben és 1944-ben deportáltak a náci megszállt területekre. A komáromi zsidó közösség több mint 2000 tagja közül csak mintegy 300-an tértek vissza a háború után. A többiek Auschwitzban vagy más táborokban vesztették életüket.
A komáromi zsidók emlékét ma is őrzi a városban található zsinagóga, amely 1886-ban épült, és az egyetlen megmaradt zsinagóga Szlovákia nyugati részén. A zsinagógát 2002-ben felújították, és ma múzeumként működik, ahol kiállításokat és rendezvényeket is tartanak.
(Fotó: SJG)
A következő állomás a komáromi zsidó temető volt, amely az Aranyember utca és a Pozsonyi főút közötti területen található. PhDr. Deák Irén, a Selye János Gimnázium tanárnője világított rá az események történelmi hátterére, majd JUDr. Novák Tamás holokausztkutató mesélt a zsidóság temetkezési szokásairól, összehasonlítva azt más vallások hagyományaival. Ezt követően közösen megnéztük a zsidó sírokat, neveket, sírfeliratokat, jelképeket a sírköveken.
A holokauszt tanítása iskolánkban nem pusztán a múlt felelevenítéséről szól.
Sokkal inkább arról van szó, hogy milyen mértékben tudjuk kibővíteni a diákok látókörét, fejleszteni empátiájukat, kritikai gondolkodásmódjukat. A holokauszt során nemcsak a zsidók, hanem más csoportok is üldözést és megsemmisítést szenvedtek, mint például a romák, a szlávok, a fogyatékosok, a homoszexuálisok és a politikai vagy vallási ellenállók.
A holokauszt emléknapjának mai üzenete az, hogy soha ne feledjük a múltat, hanem tanuljunk belőle, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzük az újabb népirtásokat és háborúkat.
Arra is figyelmeztet bennünket, hogy lépjünk fel az antiszemitizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és mindenféle diszkrimináció ellen, amelyek veszélyeztetik az emberi jogokat és a békét. A holokauszt emléknapja egyben egy szolidaritási nap is, amelyen kifejezzük együttérzésünket és támogatásunkat az üldözött és szenvedő embereknek világszerte. A jövő nemzedékét neveljük, akik a jövő letéteményesei. Az iskolai oktatásnak részletesnek és elkötelezettnek kell lennie, hogy segítse a diákokat abban, hogy megértsék a múltat, és alkalmazzák ezeket a tanulságokat a jövőben. A holokauszt tanítása az empátia és a megértés órája, amelynek üzenete az, hogy soha ne ismétlődhessenek meg az emberi gonoszság és az intolerancia sötét napjai.
A szerző a gimnázium tanára.
(Králik Zsuzsanna/Felvidék.ma)
